<p>A magyar sportújságírók szavazatai alapján Berki Krisztián lett az év férfi sportolója. A kínai Nanningban a harmadik világbajnoki címét megszerző tornász 2010 és 2011 után harmadszor nyerte meg az ankétot. A lólengés 29 esztendős klasszisával a Sportcsillagok Gálaestjén beszélgettünk.</p>
Berki: „Fergeteges volt az idei évem”
Mit jelent önnek, hogy harmadszor lett az év legjobbja?
Ez egy olyan dicsőség, amit érdemes fejben tartani. Tavaly egy kicsit eltűntem a színről, de most szerencsére itt vagyok. 2011 óta már el is felejtettem, hogy mennyire nehéz a serleg. Óriási megtiszteltetésnek tartom, hogy három év után ismét enyém a trófea. Remekül sikerült az idei évem, ezért bíztam benne, hogy én nyerem az ankétot.
Ennek a sikernek jobban tud örülni, mint az ezt megelőző kettőnek?
Igen. Az idei év annyira nehéz volt számomra, lelkileg sokszor voltam a mélyponton. Így nagyon örülök annak, hogy a nanningi világbajnokság ennyire jól sikerült, és ennek köszönhetően most ismét átvehettem ezt a vándorserleget. Úgy érzem, ez volt számomra a három közül a legértékesebb siker, hiszen ezzel már nem csak a vb-győzelmek tekintetében értem be példaképemet, Magyar Zoltánt. Úgy tudom, nem sokan vannak előttünk, remélem, hogy még lesz alkalmam az előttem állók közül is néhányat utolérni.
A tavalyi kudarcok után hitte, hogy ilyen sikeres éve lesz?
Mindig bízni kell a sikerben. Pályafutásom során megtapasztaltam, hogy mennyire nehéz felállni, hiszen karrierem során kaptam már bőven jót és rosszat is, ezért minden napomat tudom értékelni, minden eredményt, amiért küzdhetek. Lemaradtam a pekingi olimpiáról, türelmes voltam, aztán ott lehettem Londonban, ahol megnyertem az ötkarikás játékokat. Voltam többször világbajnok, de a tavalyi évem nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Akkor sokan leírtak. Igyekeztem ezekre a hangokra nem figyelni, de nyilvánvalóan nyomot hagytak bennem. Valamiért, miután januárban megszületett a kislányom, sokkal érzékenyebb vagyok az ilyen dolgokra, sokkal jobban figyelek a külvilágra. Szerencsére át tudtuk értékelni a sikertelen évet az edzőmmel, Kovács Istvánnal, és a jövőbe tekintettünk. Tudtuk azt, hogy min kell változtatnunk, és idén sikerült mindent a helyére tennünk. Teljes mértékben a feladatomra tudtam koncentrálni, igaz, a szófiai Eb-n csak második lettem, de a vb-t megnyertem. A nanningi elsőség a saját éremtáblázatomon az olimpiai arannyal és a debreceni Eb-diadallal azonos rangban van. Az idei évem fergeteges volt.
Népszerűségi versenynek is tekinthető ez a győzelem? A birkózó Bácsi Péter az Európa-bajnokságot és a világbajnokságot is megnyerte, mégis csak második lett.
Nyilván a szimpátia is nagyon sokat számít, viszont Peti nem olimpiai súlycsoportban győzött. Ez persze semmit sem von le az eredményeiből. Az hiszem, a sportújságírók a tavalyi évem utáni talpra állásomat jobban díjazták. Ennek köszönhető, hogy ismét én lettem a legjobb.
Mennyivel különbözött idei gyakorlata a tavalyitól?
Másabb és nehezebb lett. Ez az a gyakorlat, amelyet teljes mértékben elfogadtam, és tökéletesen meg tudom csinálni. Nagyon örülök annak, hogy ez ennyire összeállt.
Az a gyakorlat, ami elég volt idén a vb-címhez, elég lesz a 2015-ös kvalifikációs világbajnokságon, vagy esetleg a riói olimpiai aranyhoz is?
Igazából nem tudom, ugyanis minden évben rendkívül erős a mezőny a világbajnokságon. Nagyon bízom abban, hogy tudunk még fejlődni, hiszen ez egy hét pontból kiinduló gyakorlat volt, amivel a vb-t megnyertem. Örülnék, ha még pár tizedet javítani tudnánk a kiinduló pontszámból. Az eleganciát remélhetőleg meg tudom tartani, így én maradok a legszebben lovazó versenyző, és ha a pontokat tudom növelni, akkor megtartom ezt az előnyt, a kvalifikációs vb-n kiharcolom az olimpiai részvételt, és ott lehetek Rióban. De én nem a riói ötkarikás játékokat tekintem végállomásnak, mert egy 2017-es esetleges győri vb-n mindenképp szeretnék rajthoz állni, hiszen 2002 óta Magyarország nem rendezett vb-t. Aztán pedig, mivel Tokió a legkedveltebb városom – többször jártam ott és világbajnokságot is nyertem a japán fővárosban –, nagyon szeretnék a tokiói olimpián is részt venni.
Kik a legnagyobb riválisai?
Az elmúlt években, főleg London előtt a kínaiak és az angolok voltak a vetélytársaim, az idén a szigetországiak mellé felzárkóztak a franciák és a horvátok, tehát kiegyensúlyozottabb lett az élmezőny.
Mit vár az 2015-ös esztendőtől?
Elsősorban azt szeretném, hogy jól megcsináljam a két nehéz gyakorlatomat, és hogy ugyanolyan teljesítményt tudjak nyújtani, mint Nanningban. Akkor nem lesz semmi probléma, meglesz a világbajnoki aranyérem, és simán kvalifikálom magam a riói olimpiára, hiszen a vb első három legjobbja kijut a brazíliai ötkarikás játékokra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.