Bénes László (Somogyi Tibor felvétele)
Bénes soha nem adja fel - INTERJÚ
Mennyi esélye van a szlovák U21-es válogatottnak kiharcolni a pótselejtezőt az Eb-kvalifikációban, és milyen most a helyzete klubcsapatában - erről kérdeztük Bénes Lászlót, a Borussia Mönchengladbach doborgazi származású futballistáját az észtek elleni győzelem után a MOL Arénában.
A csoportutolsó észtek elleni mérkőzést mindenki kötelező győzelemként könyvelte el. Nehéz volt felpörögni a mérkőzésre?
Nem, hiszen minden válogatott meccs fontos. A mérkőzés előtt is megmondtuk, hogy bár kívülről gyengébb ellenfélnek tűnik Észtország, és a második helyezett csapatok tabellájába a csoportutolsók ellen szerzett pontokat nem számolják bele, azért nagyon jól fel kellett készülni ellenük. Jól kezdtünk, már az első percben gólt rúgtunk, de később volt olyan fázisunk, amikor gyengült a játékunk, lassabban futballoztunk, és az ellenfél is tudott játszani a labdaszerzések után. A szünetben megbeszéltük, hogyan akarunk játszani, és a második félidőben javult a helyzet, s végül 2:0-ra nyertünk.
A nézők már gólt kiáltottak, amikor az 51. percben egy szép szóló után kapura lőtt – csak egy hajszál hiányzott…
Megpróbáltam. Sajnálom, hogy nem lett gól, de nyertünk, ez a legfontosabb.
Kedden Észak-Írországban lépnek pályára, ahol a tét a csoport második helye. Ehhez egy döntetlen is elég lenne, de ha ott akarnak lenni a négy legjobb csoportmásodik között, akkor három pontot kell szerezniük.
Mindenért játszunk. Válogatott pályafutásomnak ez az egyik legfontosabb meccse. Ha nyerünk, akkor van esélyünk a továbbjutásra, bár már nem a saját kezünkben van a sorsunk, de ezzel nem foglalkozunk. Nyerni megyünk Észak-Írországba.
Az U21-es válogatott másodszor játszott Dunaszerdahelyen. Az olaszok elleni felkészülési meccsen csereként állt be, most az észtek ellen kezdő volt, de a 77. percben lecserélték. A lelátóról mindkétszer vastapsot kapott…
Mindenkinek köszönöm, aki megtapsolt, szuper érzés volt. Ha csak felidézem, kiráz a hideg. Soha nem felejtem el, hogy hol kezdtem, honnan indultam, nagyon örülök, hogy itt játsszuk a meccseket.
A klubcsapatában jelenleg milyen a pozíciója? Bár már felépült a sérüléséből, az elmúlt hónapban nem szerepelt a Mönchengladbach keretében a Bundesliga-meccseken, és az U23-as fakócsapatban is csak egy találkozón játszott.
Nehéz kérdés. Mindent megteszek azért, hogy bekerüljek a keretbe. Amikor a Mönchengladbachhoz igazoltam, mások voltak a céljaim, akkor ott voltam a keretben, és azért küzdöttem, hogy kezdő legyek, ami sikerült is. Aztán jöttek a sérülések, és most megint elölről kell kezdenem. De soha nem adom fel, harcolok azért, hogy ismét kerettag legyek. A legutóbbi válogatott meccs óta csak egyszer léptem pályára, ami nem sok, éreztem is már a mérkőzés vége felé a kondíciómon, hogy nem vagyok meccsben. De az északírek elleni találkozóig lesz idő pihenni és tökéletesen felkészülni, hogy százszázalékos teljesítményre legyek képes.
A Mönchengladbach edzőjével, Dieter Heckinggel szokott beszélgetni?
Persze, hetente, kéthetente beszélünk, mindig dicsér, hogy nagyon jól dolgozok az edzéseken egész héten. Azt mondta, esélyt fogok kapni, ezért most az a dolgom, hogy továbbra is jól eddzek, és ha jön az esély, akkor éljek vele.
A válogatott szakvezetők azt preferálják, ha a játékosaik rendszeres játéklehetőséget kapnak a klubjukban. Az U21-es nemzeti csapatot irányító Adrián Guľa hogyan vélekedik a helyzetéről?
Guľa nagyon jól felkészít minket mentálisan is. Tartjuk a kapcsolatot, telefonon is gyakran beszélünk, hogy ha megérkezünk a válogatottba, akkor a maximumot tudjuk nyújtani.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.