Bénes: „Hiányozni fog, hogy már nem leszünk így együtt”

Hol nézték az olasz–német mérkőzést, amelynek eredménye, az 1:0-s olasz győzelem végül a szlovákok kiesését jelentette?

Közösen néztük a meccset a hotelben. Szomorúak vagyunk, hogy nem sikerült továbbjutni, mert ez az egyetlen eredmény nem kedvezett nekünk. Nem tudok egy jó szót sem mondani arra a meccsre, a németek nem is rúgtak kapura az egész találkozó alatt. Az utolsó 20 percben már lehetett látni, hogy egyik csapat sem akar játszani, mert tudták, ezzel az eredménnyel mindketten továbbjutnak. Az utolsó csoport meccsei előtt azt kívántuk, hogy a csehek ne nyerjenek, mert tudtuk, hogy ha három góllal megverik a dánokat, akkor ők jutnak tovább, de végül már azért szurkoltunk, hogy mégiscsak nyerjenek, mert akkor mi kerülhettünk volna az elődöntőbe.

Igazságtalannak érzi ezt a lebonyolítási rendszert, hogy tizenkét csapatból csak a három csoportelső és a legjobb második jut tovább?

Igen. Két évet dolgoztunk azért, hogy kijussunk az Eb-re, és akkor ilyen nehéz csoportból (Anglia, Szlovákia, Svédország, Lengyelország) csak egy csapat jut tovább…

Mit gondol, hol úszott el a továbbjutás? Akkor, amikor Anglia ellen nem sikerült pontot szerezni, ami csoportelsőséget jelentett volna, vagy akkor, amikor a svédek elleni meccs utolsó perceiben kimaradt Šafranko helyzete? Utólag már tudjuk, ez a plusz egy gól is elődöntőt ért volna…

Ez most már mindegy. Hiába gondolkozunk már ezen, túl sok a „ha”... Az utolsó meccs előtt tudtuk, hogy a továbbjutás már nem csak rajtunk múlik, de mindenképpen nyernünk kell hozzá. Mindent meg is tettünk ezért, 3:0-ra sikerült legyőznünk a svédeket, amit a mérkőzés előtt talán senki nem gondolt volna. Mi meg voltunk elégedve a teljesítményünkkel, csak sajnos ez erre volt elég.

Mindhárom mérkőzésen csereként állt be. Hogyan értékeli a saját teljesítményét?

Már az is nagy pozitívum volt számomra, hogy itt lehettem ezzel a csapattal, hiszen tudtam, hogy ők már évek óta együtt játszanak. Amikor idekerültem, sejtettem, hogy nem leszek a kezdőben, mert ennek a gárdának egy stabil összeállításban sikerült kiharcolni az Eb-részvételt. Minden mérkőzésen kaptam néhány percet, ennek nagyon örülök. Próbáltam mindent megtenni azért, hogy jól játsszak, segítsek a csapatnak.

Mi marad a legszebb emléke a lengyelországi tornáról?

A meccseket emelném ki. Persze minden nap jó volt, az edzések is remek hangulatban teltek, de a mérkőzések jelentették a csúcspontot.

A szlovák válogatott lendületes, bátor játékot prezentált az Eb-n. Minek köszönhető ez?

Nagyon jó a csapatösszhang, mindenki ugyanazért a célért harcolt. Hiányozni fog, hogy nem lehetünk már így együtt.

A csapat nagy része távozik, önnek viszont még belefér még egy ciklus az U21-es korosztályban.

Nem tudom, hogyan lesz most, az U21-es csapatba fognak-e behívni, vagy az A válogatottba, mert egyszer már ez is sikerült. Én csinálom a dolgom, Németországban keményen fogok edzeni, remélem, lehetőséget kapok a meccseken is, és majd elválik, melyik nemzeti csapatba kapok meghívót.