Bármilyen érmet elfogadna

Két éve Tajvanban csapatvilágbajnoki címet szerzett, egyéniben meg alig csúszott le a dobogóról (4.). Sydneyben második lett a legutóbbi paralimpián, akkor is csapatban és Gáspár Lászlóval szerzett ezüstérmet. A győzelmet az ismeretlen nigériaiak énekelték ki a szájukból.

Csejtey Richárd dunaszerdahelyi születésű asztaliteniszező huszonöt éves, négy esztendeje Galánta színeiben üti a kaucsuklabdát. Gyermekbénulása jobb kezén és lábán hagyott nyomokat. Mozgássérült létére az egészséges játékosokkal is rendre felveszi a harcot. Kategóriájában (TT8) világranglista-vezetőként áll asztalhoz az athéni paralimpián.

Van oka feleleveníteni a sydneyi szereplést. „A csapatdöntőben Laci megnyerte mindkét mérkőzését nigériai ellenfelével. Én kerültem sorra 2:2-es állásnál. Mindkét játszmában már 18:14-re vezettem, s mindkettőt elvesztettem, így a meccs is elúszott. Lámpalázam számlájára írható a kudarc, életem első nagy világversenyén nem tudtam élni az esélyesség terhével. Remélem, Athénban sikerül kárpótolni magamat. Csapatban és egyéniben is indulok. A görög fővárosban új csapattársammal, Mitašsal állok asztalhoz, mert a szervezők a kategóriaváltás után így párosítottak bennünket. Bármilyen érmet elfogadnék, megörvendeztetne, mert elég nagy dicsőség dobogóra állni a paralimpián. Minden vágyam az, hogy ez megvalósuljon.”

Balkezes versenyző. Tizenöt éves kora óta rajtol a mozgássérültek között. Három esztendővel korábban szülővárosában ismerkedett meg a sportág ábécéjével. „Életformává vált számomra az asztalitenisz. Galántán egy autósiskola informátora vagyok, s mellette sportolok” – árulta el magáról a szlovákiai paralimpikon. (jmk)