Az egyházkarcsaiak győzelemmel hangoltak a búcsúra

Nem csoda, hogy a hideg, szeles, esős idő ellenére rengetegen látogattak ki a mérkőzésre, a lelátón nem is maradt szabad hely. A két, főleg fiatalokból álló csapat nem is okozott csalódást. Fantasztikus iram jellemezte az egész találkozót, mintha egy második ligás meccsen lettünk volna. A egyházkarcsaiakat az is motiválta, hogy a hétvégén búcsú lesz a faluban, és egy győzelem mindenképpen rengeteg nézőt vonzz majd ki a pályára.

Az első 10 perc után a nézőtéren mindenki ugyanazon a véleményen volt: mind kondicionálisan, mind taktikailag két remekül felkészített csapat feszül egymásnak. A hazaiak megpróbáltak mihamarabb gólt szerezni. Uralták a középpályát, sok labdát szereztek, amiből elsősorban a jobb oldalon vezettek ígéretes támadásokat, ám ezeket a rendkívül szervezetten játszó vendégvédelem sorra hatástalanította.

A hazai támadó, Kállai Árpád (a meccs legjobbja) különleges érzésekkel várta ezt a mérkőzést, hiszen korábban több éven keresztül pont az egyházkarcsaiakat erősítette, és mindössze fél éve csatlakozott a hazai csapat keretéhez. Fáradhatatlanul robotolt 90 percen keresztül, szinte nem is volt olyan támadás, ami ne rajta keresztül vagy tőle indult volna.

Az első fél órában kisebb helyzeteket jegyezhettünk fel, aztán a 34. perc valódi izgalmakat és ritkán látható jeleneteket hozott. Előbb a vendégek eresztettek el egy bődületes lövést 18-ról, ami először a bal kapufán csattant, onnét a gólvonalon végiggurulva a jobb kapufán, majd a kapus kezében kötött ki. Az ellentámadás során Kállai remekül ugratta ki csatártársát, de a vendégkapus hihetetlen bravúrral védeni tudott. És még nem volt vége az izgalmaknak. Egy vendégakció végén a balról belőtt lapos labdára hihetetlen jó ütemben érkezett a vendégek centere, eltolta a kimozduló kapus mellett, és máris 0:1 állt az eredményjelzőn.

A félidőben a vendégek elnöke megjegyezte: „Rúgunk még egyet, és nyerünk…” És milyen igaza lett. Bár a második játékrész ismét hazai rohamokkal indult, de a sablonossá váló akciókat könnyűszerrel levédekezték a vendégek. 15 perc elteltével azonban Fortuna istenasszonya a hazaiak mellé állt, egy 18 méterről eleresztett lövés megpattant egy védőn, és a kapust becsapva a bal sarokban kötött ki (1:1). A hazai drukkerek még be sem fejezték az ünneplést, amikor jött a hidegzuhany. Egy vendégszögletet követően teljesen elaludt a védelem, és az egyházkarcsai játékos védhetetlenül bólintott a léc alá (1:2). Ezt követően a nagyabonyiak kitámadtak, lőttek is egy bődületes kapufát, de a vendégek ezzel együtt már kézben tartották a mérkőzést.