Az atlétikát népszerűsíti Medgyes Renáta

A próbálkozás védnöke Medgyes Renáta, az idei Európa-bajnokság női távolugrásának döntőse, akivel Benidormba utazása előtt új szerepköréről és a két versenyidőszak közötti hétköznapjairól beszélgettem.

Mi a feladata a projekt védnökének?

Elsősorban megjelenni a projektbemutatón, amely az atlétika népszerűsítését szolgálja. Egyszer már voltam is egy ilyen rendezvényen, ahol kislányommal, Renikével vettem részt. Főleg a jelenlétem volt a fontos, meg az, hogy beszéljek a sportágamról. Amikor lesz időm, a jövőben is elmegyek.

Fokozatosan 25 ezer gyereket akarnak bekapcsolni ebbe a projektbe. Létjogosultsága indokoltnak tűnik…

A részletekbe nem mélyedtem bele, de alapvetően jó ötletnek tartom. Pluszlehetőséget kínál a gyerekeknek, ami abban nyilvánul meg, hogy már ovis koruktól bekapcsolódhatnak a sportolásba. Mindenképpen jobb és hasznosabb a mozgás, mint a számítógép előtt üldögélni. Az atlétikával lehet világot látni, és tanulni is belőle. És minden sportágnak ez az alapja.

Tetszett a kiselsős Renikének a foglalkozás?

Élvezte. Ő is kapott rajtszámot, versenyzett a többiekkel.

Sportol a kislánya?

Ügyes, jól tanul, tehetségesnek mutatkozik. Ezért akarom, hogy járjon sportkörbe.

Tizedik helyen áll női távolugrásban az idei, nemrég közzétett európai ranglistán. A kalapácsvető Charfreitag elsősége és a hármasugró Vaľjukevič hetedik helye után ez a harmadik legelőkelőbb helyezés a szlovákiai atléták viszonylatában. Lehet ennek is örülni?

Persze! Feldob, ha eszembe juttatják. De különösebb jelentőséget nem tulajdonítok neki, számomra a pályán elért eredmények a fontosak, a rangsorolás nem szokott nagyon lázba hozni.

Szeptembertől a Dukla Banská Bystrica atlétája, és havi 800 dollár olimpiai ösztöndíjat is kap a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. Ezek már teljesen más körülmények, mint a barcelonai Európa-bajnokság előttiek, amikor rajongói gyűjtöttek a felkészülésére…

Szerencsére megváltozott a helyzetem. Most már megtehetjük azt is, amiről korábban álmodozni sem mertem. Elutazhatok három hétre Spanyolországba edzőtáborozni, és januárban a Kanári-szigeteken is készülhetek a téli versenyidényre. Végre van miből elmenni, és úgy készülhetek egy világversenyre, ahogy szükséges.

Hol tart az alapozással?

A szokottnál korábban, szeptember ötödikén kezdtem a munkát. Voltam a Csorba-tónál is, de a legtöbb időt itthon töltöttem. A Magas-Tátrában túráztam, futottam a terepen, gyakoroltam az elrugaszkodást. Eddig minden nagyon jól alakul, a nehezén már túl vagyok.

Vasárnaptól a spanyolországi Benidormban készül.

Ott húzok először szöges cipőt a lábamra. Másfél hétig a kitartást fogom gyakorolni, utána a rövid sprinteket. Ugrani csak december végén kezdek. Azt már újra otthon.

Mikor a Duklába került, megfogalmazta céljait a következő versenyévadra. Azóta minden változatlan maradt?

Csak az a különbség, hogy kétféle célkitűzést látok magam előtt. A hivatalos változat – ez szerepel klubom követelményei között –, hogy az első hatban szeretnék végezni a párizsi fedett pályás Európa-bajnokságon, a nyári atlétikai világbajnokságon pedig a legjobb nyolc közé akarok jutni. Saját célom ennél merészebb: érmet szeretnék hozni Párizsból. S hogy mire leszek képes a vb-n, azt majd később pontosítom.