A San Siro az Inter és a Milan derbijein kívül számtalan legendás nemzetközi mérkőzésnek is otthont adott.
Az 1934-es világbajnokságon például Victorio Pozzo fiai az elődöntőben Ausztria ellen győztek 1:0-ra, de a legemlékezetesebb meccseket az 1990-es futball-világbajnokság tartogatta.
Ahol a németek is otthon vannak
Az 1934-es világbajnokságon például Victorio Pozzo fiai az elődöntőben Ausztria ellen győztek 1:0-ra, de a legemlékezetesebb meccseket az 1990-es futball-világbajnokság tartogatta. Már a június 8-án rendezett nyitómérkőzés (Kamerun–Argentína) is örökre emlékezetes marad: Omam-Biyik fejesét Pumpidou kapus bevédte – ezzel kezdődött meg Kamerun diadalmenete a tornán. A San Siro (pontosabban inkább Giuseppe Meazza) stadiont a későbbi győztes német válogatott szinte második otthonának tekinthette, hiszen ekkoriban legendás triójuk (Lothar Matthäus, Andreas Brehme, Jürgen Klinsmann) az Internazionalét erősítette. A három germán a kék-feketéket mindeddig utolsó scudettójuk megszerzéséhez is hozzásegítette 1989-ben, így a milánói közönség hálásan szurkolt az egyébként az olaszok nagy riválisának tartott német válogatottnak, akik zsinórban öt meccset is a Giuseppe Meazzában játszhattak le. Ezek legemlékezetesebbe a német–holland (2:0) nyolcaddöntő, ahol a Milan friss BEK-győztes holland triumvirátusa (Rijkaard, Gullit, Van Basten) a németek hármasával találta szemben magát. De a mérkőzés mégsem Andy Brehme csodaszép gólja, hanem Rijkaard és Völler köpködős különmeccse miatt maradt emlékezetes.
Ha másért nem, Moravčík meszsze repülő csukája miatt is bizonyára sokan emlékeznek a 90-es világbajnokság negyeddöntőjére is, ahol Beckenbauer csapata Csehszlovákiát búcsúztatta egy vitatható tizenegyessel – a hátvéd Straka hozzá sem ért a felbukó Klinsmannhoz…
Európai kupadöntőknek is többször helyt adott már Milánó. Az 1965-ös BEK-döntőben Helenio Herrera catenaccio-csodacsapata (az Internazionale) intézte el a Benficát, öt évvel később pedig a Feyenoord a Celticet. Az időrendben utolsó BL-döntőt 2001 májusában vívták a San Siróban: ezen a Bayern München tizenegyesekkel győzte le a Valenciát (újabb német siker).
Az UEFA-Kupa döntőjét a kilencvenes években négyszer is ebben a stadionban játszották: egy olasz „külsős” házidöntő (Juventus–Parma) mellett az Inter háromszor jutott a fináléba. A kék-feketék ebből kétszer diadalmaskodni is tudtak (a Roma és a Salzburg ellen), egyszer azonban vesztettek.
1997. május 27-én Zamorano hajrában lőtt góljával ugyan kiegyenlítették az első meccsen összeszedett hátrányukat, de végül tizenegyesekkel mégis elbuktak. Hogy ki tréfálta meg akkor az Intert? A Schalke. ĺgy a stadion kacifántos futballtörténelmének legnagyobb tanúsága: a San Siróban az olaszokon kívül csak a németek nyerhetnek… (ktn)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.