A szerencsésebb és kevesebbet hibázó hazaiak nyertek

ÁBEL GÁBOR

Csata. Nem sokkal a mérkőzés kezdete előtt heves zivatar vonult át a községen, így a pályán melegítő játékosok kénytelenek voltak az eső miatt az öltözőbe vonulni. Végül az időjárás mégiscsak megemberelte magát, s bő negyedórás késéssel kezdődött a kilencven perc. A szerencsésebb és valamivel kevesebbet hibázó csataiak 2:1 arányban legyőzték a felsőtúriakat a lévai területi bajnokság I. osztályának zárófordulójában.

Kevés a csereember

A vendéglátóknál a sérüléssel bajlódók közül valamennyien vállalták a szereplést. Annyira szűk a játékoskeretük, hogy valójában más kiút eleve nem is adódott. Szabó, Ovszák, Hudák, Czibula János és Fűri dicséretére legyen mondva, hogy a sajnálatos edzéskihagyásuk ellenére is értékelhető teljesítményt nyújtottak. „Hosszú ideje nem ült három csereemberünk a kispadon” – jegyezte meg találóan Szabó Kornél törzsszurkoló.

Tömeges fiatalítás

„Ugyanezen a pályán tegnap 6:2-re könnyedén nyertünk a csatai ifi ellen. Most kiegyeznék egy egygólos sikerrel is” – adta tudtunkra a párharc első pillanataiban Baltazár Sándor felsőtúri csapatvezető. A Korpona partján fekvő kisközséget mindig élénk fociélet jellemezte. Az aktuális felnőtt alakulat zöme tizen- és huszonévesekből áll. „Nálunk tömeges fiatalítás folyik. Néhány játékosunkat azonnal mélyvízbe dobtuk. Ha nem adunk nekik lehetőséget, sose derül ki, hogy mire képesek” – számol be kísérletezésükről Varga Attila, a higgadtságáról és őszinteségéről híres felsőtúri edző. Mindössze három labdarúgójuk harminc év körüli, ám nemsokára csatlakozik hozzájuk Sztyahula Tamás, a falu huszonkilenc esztendős polgármestere, aki némi kihagyás után újra visszatér a zöld gyepre.

Húsz perc után 2:1

A találkozó végeredménye már az első húsz percben kialakult. A gólok sorát tetszetős egyéni akcióból a nemrég még lévai színekben játszó Fábián Tibor nyitotta meg. Ez a váratlan vezetés egyáltalán nem zavarta meg a hazaiakat, akik Balog Mihály és Szabó Gyula jóvoltából kilenc perc alatt megfordították a számukra kedvezőtlen állást. Az összecsapás hátralévő részében – bár mindkét kapu többször forgott veszélyben – a csataiak igyekeztek tartani a labdát, lassítani a játékot, higgadtan őrizni az értékes előnyt. És mindez sikerült is nekik.

Meddő fölény

„A szezon vége érezhető volt védenceim teljesítményén, ám ezt a megmérettetést is komolyan vettük. Ha egyszerűbben focizunk, több alkalommal is bevehettük volna Antus kapuját. Két éve edzősködöm Csatán, alapvető célkitűzésünket sikerült megvalósítanunk, hiszen ismét a középmezőnyben végeztünk. Legnagyobb örömünkre legyőztük a bajnok Veľký Ďur és az ugyancsak az élmezőnyben végzett Čajkov csapatát – értékelt Marsal Zorán csatai játékosedző. Kollégája szerint az ordító helyzetek elpuskázása negatívan hatott játékosaira. „Megismétlődött az előző meccsek forgatókönyve, még a legnagyobb helyzetek is kimaradtak. Hiába támadtuk végig a második félidőt és rúgtunk két kapufát, ezúttal a szerencse is elpártolt tőlünk” – sajnálkozott Varga Attila felsőtúri edző.