A menetszélárnyék és lóverseny

A fenti állítás eddig is sejthető volt, ám brit tudósok a statisztika és a fizika révén immár tudományosan is alátámasztották. 4500 lóversenyt elemeztek ki, méghozzá olyan futamokat, amelyeken mindegyik ló nyergében chip volt, így egészen pontosan nyomon követhető, hogy a verseny során hányadik helyen vágtattak és miként módosult pozíciójuk.

Az elemzések szerint a futamok általában az utolsó 500 méteren dőltek el, ám a látszat ellenére a lovak a végső szakaszon nem gyorsulnak, hanem lassulnak, mivel egyre fáradtabbak. Általában az a ló nyer, amelyik a legkevésbé lassul, amihez kulcsfontosságú, hogy energiát tartalékoljon a hajrára. Ha csökkenti a légellenállást - azaz egy másik ló nyomában, menetszélárnyékában vágtat -, akkor jóval kevésbé lassulhat a verseny finisében, olyannyira, hogy átlagsebessége akár 2 százalékkal is megnövekedhet a verseny teljes távját tekintve. Ez a 2 százalék öt helyet is jelenthet: ha jól használja ki ló és lovasa a szélárnyékot, akkor első lehet, ha nem akkor visszacsúszhat akár az ötödik helyre is.

A szélárnyék kihasználásához nagyjából egy lóhosszra kell a vetélytárs nyomában maradni - mondta Andrew Spencer, a kutakodás vezetője.