Szlovákia vezeti a visegrádi régiót orosz- és Kína-szimpátiában

A CEIAS késő februárban és március elején végezte el a felmérést Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában. A nemzetközi intézet a múltban már egyszer, 2020-ban felmérte a külföldi nagyhatalmak és neves szervezetek megítélését. Az eredményekből kiderült, az elmúlt években a legtöbb tagállamban romlott Moszkva megítélése, miközben a kínaiak reputációja többé-kevésbé állandó maradt az öt éve mért állapotokhoz képest – Magyarország számít a kivételnek, ahol a társadalom sem Pekingtől, sem Moszkvától nem távolodott el, igaz, nem is lett oroszbarátabb. Kínával Csehország szimpatizál a legkevésbé, Lengyelország a leginkább amerikabarát, míg Szlovákia érdekes módon kilóg a mintából: egyedüliként gondolja úgy az ország lakossága, hogy Washington nagyobb veszélyt jelent rájuk nézve Pekingnél.

Jönnek az oroszok

A felmérés megállapításai alapján Oroszország az összes tagállamban népszerűtlen, de Moszkva veszélyességének érzékelésében érezhető különbségek vannak az egyes tagállamokban. Míg Lengyelországban mindössze a lakosság hat százalékának van pozitív véleménye Moszkváról, Csehországban ez 12, Magyarországon 21, Szlovákiában pedig 29 százalék. 

Kínával szemben Csehország a legkevésbé barátságos – mindössze a lakosság 21 százaléknak tekint pozitívan az ázsiai országra, a sorban Csehország és Magyarország (30 százalék), valamint Szlovákia (34 százalék) következik.

A NATO népszerűsége Lengyelországban a legnagyobb, ahol a lakosság 71 százaléka szimpatizál az Észak-Atlanti Szövetséggel. Csehországban a megkérdezettek 52 százaléka viszonyult pozitívan a védelmi szervezethez, Szlovákiában 46, Magyarországon pedig 45 százalék volt a szimpatizánsok aránya.

Az Európai Unió szintén Lengyelországban a legnépszerűbb (59 százalék), majd a sorban Szlovákia (56) és Magyarország (52) következik – az euroszkepszis Csehországban érezhető a leginkább, mindössze a lakosság 47 százalékának van jó véleménye az Unióról.

A szervezet által utolsóként vizsgált Egyesült Államok ismét csak Lengyelországban kimondottan népszerű, ahol a lakosság 61 százaléka szimpatizál Washingtonnal. Magyarország a második (48), Csehország pedig a harmadik (41) a kimutatásban. Érdekesség, hogy Szlovákia teljesített a leggyengébben – az USA népszerűsége a lakosság körében mindössze 38 százalékos a CEIAS kimutatása alapján.

Az országok egyéni népszerűsége mellett érdemes azt is megvizsgálni, hogy öt év alatt miként változott a megítélésük. Szlovákia és Magyarország ebből a szempontból is érdekes esetnek számít. Magyarországon 2020-hoz képest öt százalékkal emelkedett a Kína-szimpatizánsok aránya, míg az USA és Oroszország megítélése stabil maradt. Szlovákiában öt év alatt radikálisan, 47-ről 29 százalékra esett Oroszország megítélése, miközben az Egyesült Államok és Kína imázsa enyhén javult.

Pártkülönbségek

A felmérés keretein belül az egyes pártok szimpatizánsainak álláspontját is kiemelten vizsgálták. Szlovákiában és Magyarországon is érzékelhetően eltér egymástól a külföldi államok és szervezetek megítélése a különféle pártok szavazóinak körében.

Érezhető törés van például az oroszok iránt érzett szimpátia terén a kormánypárti és ellenzéki szavazók között. Míg a PS, SaS, KDH-szavazók átlagosan alig hat százaléka szimpatizál Moszkvával, a Smer-választók esetében ez az arány 67 százalék, ami még a radikális Republikánál (57) is sokkal magasabbnak számít.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő viszony terén enyhébbek a különbségek – a Smer-választók 46 százaléka számít Amerika-szkeptikusnak, de még a Progresszív Szlovákia-szimpatizánsok 33 százaléka is fenntartásokkal viszonyul Washingtonhoz. Ugyanakkor a Smer mellett a Republika-választók számítanak az Európai Unió legnagyobb kritikusainak is (63 illetve 74 százalékos elutasítottság): az ellenzéki választók kiemelkedően unióbarátok.

Magyarország esetében is megtalálhatók a hasonló jellegű különbségek. A Fidesz-választók 56 százaléka inkább kritikus az Unióval, amivel hasonulnak a Mi Hazánk szavazóihoz (58), míg a Tisza Párt választóbázisa kiemelkedően unióbarát (mindössze 10 százalékos elutasítottság). A Fidesz választóinak 42 százaléka szimpatizál Oroszországgal, a Tisza-támogatóknak ellenben csak a tíz százaléka. Kína ügyében mindkét országban szinte elmosódtak a pártok közötti határok, alig függ a pártszimpátiától, ki milyen véleményt formál meg az ázsiai államról.

A felmérésben vizsgált országok lakossága egyhangúlag úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok és Kína is katonailag erős országnak számít. A lengyel válaszadók a visegrádi partnereknél jóval kisebb mértékben hisznek az orosz katonai erő nagyságában, az Európai Unió katonai erejét pedig egyhangúlag a leggyengébbnek tartják minden vizsgált országban. Oroszország megítélése egyhangúan a legrosszabb az állam kulturális és gazdasági erejét tekintve is – az EU ezen a téren kompenzál, kulturális és gazdasági erejét ugyanis egyöntetűen nagyra becsülik.

Közös vonásnak számít a V4-eket tekintve, hogy minden országban egyhangúlag az Európai Unióhoz való igazodást tartják a legfontosabbnak, az arányokban sincsenek különbségek. Lengyelország hasonló mértékben igazodna az Egyesült Államokhoz is, a többi országban „csak” a második legfontosabb partner pozíciójába került be Washington. Az orosz és kínai közeledést a magyar válaszadók egyformán hangsúlyosnak hiszik, Csehország és Lengyelország azonban távolságot tartana Moszkvától.

Minden vizsgált országban Oroszországot tartják a legnagyobb veszélynek az állam biztonságára nézve – a lengyelek 84, a csehek 76, a szlovákok 57 és a magyarok 55 százaléka osztja ezt a véleményt. Kínától a leginkább Csehországban (52) és a legkevésbé Szlovákiában (38) tartanak, az Egyesült Államok befolyásától Szlovákia lakosságának 42 százaléka fél – amivel listavezető a régióban.