A déli régiókban a legsúlyosabb a rendőrhiány, a miniszter azonban megtalálta a megoldást a problémára

Tavaly mindössze kilenc hónap alatt 1 165-en távoztak a rendfenntartó szervek kötelékéből. Ezzel szemben az újonnan érkezők száma nem haladta meg a 600 főt, így már Robert Fico (Smer) kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül a kérdést. A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) stabilizációs és felvételi támogatást javasolt, a juttatás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így újabb változtatásokat eszközöltek.

Kedvezőbb feltételek

„Akkora szükség van az újonnan érkezőkre, akár egy falat kenyérre” – jelentette ki Šutaj Eštok, aki úgy véli, a negatív trend, amely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy többen mennek nyugdíjba, mint ahány embert felvesznek, nagyjából 10 évvel ezelőtt kezdődött. Šutaj Eštok állítása szerint az elmúlt időszakban azért dolgoztak, hogy anyagi és technikai biztonságot teremtsenek a rendfenntartó szervek berkeiben. Mivel azonban ezeket a célkitűzéseket teljesítették, így eljött az ideje, hogy a rendszerszintű változások végrehajtására koncentráljanak. Első lépésként április 1-től módosították a jelentkezőkkel szembeni fizikai alkalmassági elvárásokat. 

Rendkívül meglepett, hogy még a közelmúltban is azokat a teszteket használták, amiken én magam is átestetem a kilencvenes években

– közölte Rastislav Polakovič rendőrfőkapitány-helyettes, aki ezért prioritásként kezelte, hogy mielőbb felzárkózzanak a modern kor kihívásaihoz. Az eredeti, 2002-es rendeletet egy szakmai bizottság által összeállított új „szabálykönyv” váltja, amely nemcsak az azóta eltelt 23 év fejleményeire reagál, de összehangolja a hazai elvárásokat az uniós szabványokkal.

A napokban életbe lépett reform célja az volt, hogy az erőnléti tesztek reálisak és igazságosak legyenek, és valódi képet nyújtsanak arról, hogy az adott jelölt megfelel-e a feladatra. A felmérés során így inkább az erőre, a gyorsaságra és a szívósságra összpontosítanak. Például az eddigi felhúzódzkodás, majd a test statikus megtartása helyett inkább a robbanékonyságra figyelnek, a 12 perces futást pedig felváltotta az 1500 méteres futás.

Azt szerettük volna elérni, hogy a felvételi eljárás a továbbiakban is kihívást jelentsen, de ne riassza el az egyébként alkalmas jelölteket. A lécet tehát nem helyeztük alacsonyabbra, sokkal inkább azt próbáljuk kihangsúlyozni, hogy a fizikai alkalmasság fejleszthető

– magyarázta a belügyminiszter. 

Kiaknáznák a nyugdíjas rendőrök tapasztalatát

Mivel az új feltételek mindössze néhány nappal ezelőtt léptek életbe, így a belügyi tárca vezetője szerint korai lenne messzemenő következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a taktikájuk valóban működik-e. Annyit azonban elárult, hogy az első, már az új módszertan szerint zajló felvételit 93 érdeklődőből 80 sikeresen teljesítette. Ugyancsak pozitívan értékelik a közelmúltban indult toborzási kampányt.

„2024-ben egy év alatt összesen 4500 olyan személyt regisztráltunk, akik érdeklődtek a rendőri hivatás iránt. A Legyél rendőr! felhívásunk nyomán azonban egyetlen hónap alatt 1600 jelentkezést kaptunk, ami óriási siker” – jelentette be Šutaj Eštok, aki arra is kitért, meggyőződése, hogy az energikus újoncok mellett a régi nagyokra is szükség van, így a jelenleg nyugdíjas éveiket töltő egykori rendőrökkel is együttműködne.

A fiatal elszántság és a többéves tapasztalat az a kombináció, amire a rendfenntartó szerveknek, de az egész országnak nagy szüksége lenne

– szögezte le a belügyminiszer.

A szlovákiai magyarokról sem feledkeznek meg

A tárcavezető azt is elárulta, hogy újabb módosításokat készítenek elő. Céljaik között szerepel az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó feltételek felülvizsgálata, hiszen ezek ellehetetlenítik a szemüveges érdeklődők, valamint az allergiások felvételét.

„Manapság mindkét diagnózis népbetegségnek számít” – ismerte be a rendőrfőkapitány-helyettes, hogy az elavult szabályok miatt kiváló szakembereket veszítenek.

A minisztérium idén a pszichológiai tesztek kapcsán is újdonsággal készül, amely elsősorban a szlovákiai magyar érdeklődőknek kedvezhet.

„Bár összességében véve elmondható, hogy sikerült stabilizálnunk az állományt, még mindig akadnak régiók, ahol rendkívül égető probléma a személyzeti hiány” – tájékoztatott Šutaj Eštok, aki külön kiemelte, hogy Dunaszerdahelyen, Komáromban és Galántán az országos átlagnál sokkal rosszabb a helyzet. A tárcavezető szerint ez elsősorban a nyelvi korlátoknak tudható be.

A déli régiókban élő érdeklődők általában magyarul gondolkodnak, így esetükben az a probléma, hogy nem teljesen értik a pszichológiai tesztek tartalmát

– mutatott rá Šutaj Eštok, aki arra is kitért, hogy paradox módon ezeken a településeken a szolgálatot teljesítő rendőrök legtöbbször éppen azt a magyar nyelvet használják, amiből a felvételi eljárás keretében hátrányuk származik. A tárcavezető szerint ezt az akadályt mielőbb el kell hárítani, így jelenleg egy olyan javaslat előkészítésén dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a szlovákiai magyar érdeklődők anyanyelvükön teljesítsék az alkalmassági vizsgák egy részét.