A koefficiensek bonyolult világa: képletek és furcsaságok

A labdarúgás és a matematika nem idegen egymástól, sokszor kifejezetten izgalmas számolgatni, kinek hány pontra van szüksége a bajnoki címhez vagy a bennmaradáshoz. Az együtthatók világa azonban már más tészta: sokszor követhetetlen és bonyolult képletek alapján számolják ki őket, ráadásul az UEFA rendszeresen és előszeretettel változtat rajtuk.

Alapvetően háromféle együtthatót különböztet meg az UEFA. Az első a nemzeti válogatottakra vonatkozik, ennek elsősorban a nagy tornák és a selejtezők kalapbeosztásánál van jelentősége. A második a bajnokságok együtthatója, amelyet az adott országok klubcsapatainak nemzetközi szereplése alapján számítanak ki. A harmadik típusú együttható a klub-koefficiens, amit a klubok saját nemzetközi szereplésükkel formálnak.

A válogatottak

Az európai labdarúgó-válogatottak rangsorában jelenleg a németek az elsők, mögöttük a portugálok, a belgák és a spanyolok következnek. A szlovákok a 16., míg a magyarok a 25. helyen állnak a válogatottak listáján. Az UEFA pontszámítása ebben az esetben nem egyszerű, de még így is alapiskolai tananyagnak tűnik a FIFA rendkívül bonyolult világranglista-pontrendszeréhez képest (azt egy többismeretlenes képlet alapján számolják ki, amit most az egyszerűség kedvéért nem is keverünk ide).

Érdekesség, hogy a válogatottak listájának sorrendjét az UEFA nem is vezeti folyamatosan, csak bizonyos időközönként frissíti – általában egy nagy torna előtt, amikor az aktuális selejtezősorozat véget ért. A válogatott-együtthatók kiszámításakor az UEFA összességében az adott válogatott szereplésének utolsó két és fél ciklusát veszi figyelembe (tehát az aktuálisan befejeződött selejtezősorozatban elért eredményeket, valamint az utolsó két nagy tornát selejtezőkkel együtt.). A szabályok szerint az utolsó másfél ciklus (azaz az utolsó selejtezősorozat, és az azt megelőző torna a selejtezővel együtt) mindig kétszeres súllyal esik a latba, mint a korábbi egy ciklus.

Ez valahogy így néz ki a gyakorlatban: a koefficienseket a 2018/19-es Nemzetek Ligája előtt úgy számolták ki, hogy 40 százalékban a 2018-as vb-selejtezők eredményeit vették számításba, szintén 40 százalékban a 2016-os Eb-t és selejtezőit, 20 százalékban pedig a 2014-es vb-t és annak selejtezőit.

Folyton változó szabályok

És hogy miért pont a 2018/19-es Nemzetek Ligáján mutattuk be a rendszert? Mert újabban már nem igazán használják a kalapok kialakításánál a felvázolt ciklusos szabályrendszert. 

Az aktuális, 2020/21-es Nemzetek Ligája kalapjait az előző NL-kiírás sorrendje alapján állították össze, míg a 2020-as Európa-bajnokság kalapjait kizárólag az Eb-selejtezők végeredménye alapján alakították ki: a selejtezőcsoportok hat legjobb csoportelsője került az első kalapba, a négy további csoportelső a két legjobb csoportmásodikkal a második kalapba, és így tovább (ráadásul az UEFA többszörösen is beleszólhatott az így kialakult kalapokba, abból a célból, hogy mind a hat Eb-csoportban egyaránt két-két házigazda ország lehessen). Ez a válasz arra a kérdésre, hogy miként kerülhetett egy csoportba három olyan bivalyerős válogatott, mint a német, a francia és a portugál.

Kérdéses tehát, hogy a két és fél ciklusos számítási rendszert egyáltalán használni fogják-e még valaha. Az UEFA már megerősítette, hogy a 2022-es világbajnokság selejtezőinél az együtthatókat a 2020/21-es Nemzetek Ligája-szereplés is befolyásolni fogja, ugyanakkor olyan erőteljesen, mint a 2020-as Eb-szereplés.

A rendszer folyamatosan több változáson esik át, a kritikus hangok szerint az UEFA néha önkényesen és következetlenül változtat a szabályokon, elég csak felidézni a nagy visszhangot kavart 2010-es vb európai pótselejtezőit, ahol a szövetség menet közben váratlanul úgy döntött, kiemeltekre és nem kiemeltekre osztja szét a csoportmásodikokat a pótselejtezők sorsolása előtt. 

Így gyűjtik a pontokat

Az egyes bajnokságok együtthatóit szerencsére egy sokkal letisztultabb és logikusabb szabályrendszer alapján számítják ki. Valószínűleg senkit sem lep meg, hogy a spanyol, az angol, a német és az olasz bajnokság található a lista első négy helyén. A lista mindig az adott ország klubcsapatainak nemzetközi szereplését (Bajnokok Ligája és Európa-liga) veszi figyelembe az utóbbi öt évben. 

Az egyes klubcsapatok pontokat gyűjtenek hazájuk bajnoksága számára: a BL-és EL-főtáblán 2 pontot kapnak egy győzelemért, 1-et a döntetlenért és nullát a vereségért. A tavaly ősszel EL-csoportkörös Ferencváros 1 győzelmének és négy döntetlenjének köszönhetően 6 pontot gyűjtött összesen az idei szezonban (de elméletileg, ha hat vereséggel zárt volna a csoportkörben, akkor is járt volna neki automatikusan három pont a csoportkörben való szereplésért). 

Az EL-selejtezőkben való szereplésért a kluboknak automatikusan egy fix pontszámot írnak jóvá, attól függően, melyik körben estek ki. Aki a playoffban búcsúzik, annak 2 és fél pont jár, a harmadik selejtezőkör eléréséért 2, és így tovább csökken. A DAC az elmúlt öt évben kétszer szerepelt az EL-selejtezőkben, mindkétszer a második selejtezőfordulóig jutott, amiért másfél pont jár. Így jelenleg a dunaszerdahelyiek koefficiense 3.

Az adott országból érkező klubok összes szerzett pontját összeadják, majd elosztják annyival, ahány csapat összesen elindult az országból a nemzetközi kupákban. Ezzel az átlagszámítással születik meg a végeredmény, az adott bajnokság koefficiense.

Az egyes bajnokságok az ezen a listán elfoglalt helyezés alapján delegálhatnak bizonyos számú klubcsapatot a nemzetközi kupákba. Jelenleg a legerősebb négy bajnokságnak automatikusan 4 BL-főtáblás hely jár, míg az 5–6. legerősebbnek két főtáblás és egy BL-selejtezős hely. A 7–10. legerősebb bajnokság is kap egy BL-főtáblás helyet és még egyet a BL-selejtezőben. 

A legerősebb európai bajnokságok rangsorában a szlovák a 30., a magyar a 33. helyen áll. Ahhoz, hogy két magyar vagy szlovák csapat is indulhasson a BL-ben, legalább a 15. helyig kéne felkapaszkodni a rangsorban, nagyjából Horvátország szintjére. Ehhez azonban az is kevés lenne, ha minden évben bejutna egy magyar vagy egy szlovák csapat az EL-csoportkörbe…

A DAC koefficiense

Érdekesség, hogy bár a klubok által elért eredményekből számolják ki a bajnokságok együtthatóját, bizonyos esetekben a dolog fordítva is működik: a bajnokság együtthatója is befolyásolhatja, hogy az adott klubnak milyen koefficiense lesz. Ha ugyanis egy klubnak kisebb az együtthatója, mint a bajnokságé, ahonnan érkezett, úgy automatikusan a bajnokság koefficiensét veszi fel a versenysorozatban. 

Jó példa erre a DAC esete: mint azt korábban írtuk, a dunaszerdahelyiek együtthatója 3, ami kisebb, mint a szlovák bajnokságé, ami 3,175. Így a DAC automatikusan a magasabb együtthatót kapja meg, és úgy várja a sorsolást. Ha idén nyáron a DAC ismét túlél legalább egy fordulót az EL-selejtezőkben, akkor jó eséllyel a saját koefficiense túlnövi a szlovák bajnokság koefficiensét, így az azt követő szezonban már a saját együtthatójával versenyezhet – ezt persze nem vehetjük biztosra, hiszen ha a többi szlovák csapat is jól szerepelne, azzal a bajnokság együtthatója is jelentősen emelkedne. 

A Liverpool példája

A klubok aktuális koefficiensét ugyanúgy az elmúlt öt év alapján számolják ki, mint a bajnokságokét, csak ebben az esetben nem átlagot számolnak, hanem az elmúlt öt év összes szerzett pontját összeadják, így kapják meg a végeredményt. 

A klubok rangsorát jelenleg a Real Madrid vezeti az Atlético Madrid, a Barcelona, a Bayern és a Juventus előtt. Érdekesség, hogy a tavalyi BL-győztes és két éve döntős Liverpool a Manchester City és a PSG mögött csak a 8. helyen áll a klubok rangsorban: megteszi a hatását, hogy a 2016/17-es szezonban a csapat nem szerepelt a nemzetközi kupaporondon, így akkor egyetlen árva pontot sem gyűjtött, míg például a PSG stabil BL-résztvevőként minden évben legalább 19 pontot szerzett.

A klubok együtthatóinak a BL- és EL-selejtezőktől kezdve egészen a főtáblás kalapbeosztásig mindenhol döntő szerepe van. Kivételt egyedül a Bajnokok Ligája-csoportkör első kalapja képez, ahová automatikusan a hat legerősebb bajnokság bajnoka, valamint a BL- és az EL-címvédő kerül. A második kalaptól kezdve már itt is a klub-koefficiens a mérvadó.