A kajak négyes „apja” bronzéremig segítette a fiatalokat

A szlovákiai kajak négyes elég szélsőséges időjárási körülményekben szerzett bronzérmet a minszki Európai Játékokon, hatalmas szélben, óriási hullámokban versenyezve.

„Ráadásul semmi tapasztalatunk nem volt ebben az összeállításban, egyáltalán nem tudtuk, mire lehetünk képesek. Az utolsó száz méter extrém kemény volt, az volt az érzésem, hogy csak állunk, és soha nem érünk célba. Szerencsére a többi hajónak még nagyobb gondjai voltak. Maga a futam nem volt kellemes, én személy szerint egyetlen méterét sem élveztem igazán, de annál szebb volt a végeredmény” – foglalta össze a csütörtökön történteket a korelnök Vlček.

Jól van, de vegyünk vissza

A mintegy 15 évnyi korkülönbség közte és az egység másik három tagja között a négyes hasznára válik.

„Nagyon örülök, hogy ilyen ambiciózus, jó képességekkel rendelkező fiatalokkal ülhetek egy hajóban. Ismét meggyőztek arról, hogy már kiforrott kajakosok, tudnak versenyezni. A nagy tét ellenére sem veszítik el a fejüket, betartanak mindent, amit edzéseken gyakoroltunk – dicsérte társait Vlček, az Új Szó kérdésére hozzátéve, nem motiválnia, inkább visszafognia kellett őket. – Nagyon akartak, meg akarták mutatni, hogy erősek, hogy tudnak versenyezni, egy szép eredményt elérni. Biztatni nem is kellett őket, hanem inkább kicsit visszafogni: jól van, rendben van, de kicsit vegyünk vissza, nem, hogy valamit elrontunk, mert túl sokat akarunk. Négyen vagyunk a hajóban, mindenkinek egyszerre kell húznia, egyformán, odafigyelni egymásra, fölöslegesen nem szabad túlvállalni semmit.”

Vlček, a tanácsadó

A huszonéves hármas két lapunk által megszólított tagja is csak pozitívan nyilatkozott a világversenyekről már 25 érmet begyűjtött kajakosról. „Jó, hogy van egy vezéregyéniség, aki tapasztalt, mindig tud tanácsot adni, a hajó feje. Folyamatosan tudunk tőle tanulni, olyan, mintha apja lenne a hajónak, ez nagyon jó” – mondta mély meggyőződéssel Zalka Csaba.

„Nagyon jó a kapcsolatunk Erikkel, nekem különösen, mert minden nap vele készülök, közös az öltözőnk is. Mindenről tudunk beszélgetni, nem is látni rajta, hogy nagyjából 15 évvel idősebb nálunk. Mindig hajt minket, mi pedig vele akarunk vetélkedni, mert nagyon jó edzőpartner. Jobb embert erre nem is lehetne találni, megmutatja, hogyan kell evezni, hogyan versenyezni, hogyan edzeni bizonyos esetekben” – szögezte le Botek Ádám.

Olimpiai hangulatban

A kajakosok a minszki körülmények pozitív értékelésében is teljesen egyetértettek. A fehérorosz főváros külső kerületében található Zaslavlba harmincpercnyi autózással el lehetett jutni, miközben általában órányi utazáshoz szoktak hozzá a kajakosok a nagy versenyeken. Sőt!

„Négy éve, az első Európai Játékokon Bakuban nem volt kajakpálya, 400 km-re kellett utaznunk a várostól, nekünk az olyan volt, mintha sima kajakversenyen lettünk volna. Minszkben viszont ott voltunk a többi sportolóval a faluban” – hasonlította össze Vlček a 2015-ös helyzetet a mostanival. 

Utóbbi tény nagyon tetszett a többieknek is. „Minszkben egyszer már jártam, junior és U23-as vb-n három éve, így tudtam, mire számítsak. Az olimpiai falu viszont új volt számomra, az Európai Játékok minden sportolója egy helyen lakott, együtt étkezett. Nagy élmény volt számomra, hogy nem csak a kajakosokkal találkoztunk. Maga a szervezés is rendben volt, nagyon pozitív érzéseim vannak” – mondta Zalka.

Nem csalódtak

Ő is és Botek is két számban is indult a játékokon, előbbi 200 méteren, utóbbi K2 1000-en Gelle Péterrel. 

„Nem igazán készültem a 200-ra, az 500-on volt a hangsúly. A B döntő ötödik helyénél tudom, hogy képes lennék jobbra is, ha speciálisan edzenék rá. Nem vagyok csalódott, körülbelül ilyen eredményre” – értékelte a sprintben nyújtott teljesítményét Zalka. 

„Nem volt igazán csalódás az ötödik hely 1000-en. Elégedett vagyok azzal is, mert lehetett volna rosszabb. A duisburgi világkupás kilencedik hely alapján nem vártuk, hogy ötödikek leszünk Petivel. Kár, hogy nem jött össze az érem, de négyesben sikerült” – jegyezte meg Botek.

A válogató után döntenek

Hogy ez a siker elég lesz-e ahhoz, hogy a szövetség vezetése ne változtasson a hajó összetételén, az az egy hét múlva sorra kerülő válogató után derülhet majd ki. „Szerintem a négyesben szükség van a sprinterekre is, Szlovákiában pedig én vagyok a leggyorsabb 200-on. Úgy érzem, hasznos ember vagyok a négyesben, ahol mindenkinek megvan a saját feladata. Úgy gondolom, odavaló vagyok, remélem, ezt a jövő hétvégén is még egyszer bebizonyítom” – mondta határozottan Zalka.

Vlček szerint az éremszerzésnek köszönhetően nincs ok azon gondolkozni, kell-e változtatni a négyes összetételén.

„Nagyon sajnálom viszont, hogy Botek Ádám, aki jelenleg a legjobb kajakos Szlovákiában, nem ülhet mindkét hajóban, a négyesben és a párosban is, mert a szegedi, olimpiai kvalifikációs vb-n időben túl közel rendezik a két számot. Nagyon kívánnám neki pedig, hogy mindkettőben ott lehessen a vb rajtján” – sóhajtott fel Vlček. 

S hogy az érintett szívéhez melyik egység áll a közelebb? „Szeretem mind a kettőt, szívesen ülnék mind a két hajóban, választani nem tudnék. A válogató után majd az edzők fognak dönteni.”