A meztelen csiga eredetileg Közép-Ázsiában fordult elő, ám ma már szinte az egész világon megtalálható. A mély fekvésű konyhakertekben termesztett növények rendszeres kártevőjének számít. Kedvelt tápnövénye a saláta, kelkáposzta, zöldpaprika, karfiol és a szamóca.
Sörcsapda, fahamu és mész
A kifejlett csiga 30-35 mm hosszú, színe változó, apró szürke, barna vagy fekete foltokkal tarkított. Nyálkája fehér, nem átlátszó és az egész testén termelődik, nagyobb mennyiségben a mászótalpon. Tojása gömbölyű 1,1-1,9 mm-es, üvegszerűen áttetsző, a talajban 10-15 darabos csomókban található. Fejlődési ciklusa egyéves, az utódok nagy része középidős állapotban tölti a telet. Leginkább növényi maradványok, farönkök, kövek, talajrögök alatt telel át. Amikor a hőmérséklet 3-4 fok fölé emelkedik, már elhagyja rejtekhelyét és folytatja táplálkozását, illetve károsítását. Kora tavasztól júniusig rakja tojásait. Egy-egy alkalommal 15-30 darabot rak a talajba, élete során 150-200 tojást, de akadnak olyan példányok is, melyek 350-400 tojást is produkálnak. A tojásokból 3-4 héten belül jönnek elő a kis csigák. Ha a tojásokat rejtő talaj nedvességtartalma csökken, a tojások átmenetileg összezsugorodnak, beszáradnak, majd az ismételt nedvesség hatására újból megduzzadnak és továbbfejlődnek. A csigák nappal a talajrögök vagy a növényi levelek között tartózkodnak. Estefelé másznak fel a növényre táplálkozás céljából. Főleg éjjel táplálkoznak, napkeltekor ismét rejtekhelyükre bújnak. Amikor a hőmérséklet 4 fok alá süllyed, abbahagyják a táplálkozást. A csigák tömeges elszaporodását segíti az enyhe csapadékos ősz és tavasz, valamint a kötött talaj. A lúgos kémhatású talaj kedvezőtlenül hat fejlődésére, szaporodására. A lerakott tojások elpusztulnak, ha a talaj víztartalma hosszabb időn át 40 százalék alá csökken. Az öntözéses termesztés természetszerűleg elősegíti a meztelen csigák felszaporodását.
A házatlancsiga legfőbb természetes ellenségei közé tartoznak a futóbogarak (Carabidae), mindenekelőtt a bábrabló fajok. A kétéltűek közül leginkább a zöld és a barna varangybéka fogyasztja a meztelen csigákat, a gerincesek közül a vakond és a cickány. Egyesek szerint a fogoly és a fácán is táplálkozik velük. A kártevő elpusztítására különböző eljárások alkalmazhatók. Házikertekben eredményesen lehet védekezni úgy, ha mesterséges búvóhelyet (nedves rongydarabokat, deszkákat, esetleg rothadó gyümölcsöt) helyezünk a csigák előfordulási helyére, itt reggelente összegyűjthetők a csigák. Bevált a vízelvonó anyagok kiszórása is (ilyen például a fahamu és a mész), amelyekkel érintkezve a csigák ismételt nyálkiválasztásra kényszerülnek és végül elpusztulnak. A csalogatás elsősorban a házikertekben alkalmazható. Hatásos a pohárcsapda: a poharakat a növénysorok közé a talajszint mélységéig kell besüllyeszteni, majd félig sörrel tölteni. A sör szaga a csigákat nagy területről összecsalogatja. A kártevők a poharakba belemászva, a sörtől elbódulva elpusztulnak. A legjobb eredményt azonban a speciális csigaölő készítményekkel érhetünk el. Nálunk engedélyezett a Mesurol Alimax (1gr/m2) vagy a Mesurol Schneckenkorn (0,5gr/m2) készítmény. Raktárakban, pincékben is használható – a mérgezett csalétket csomagoláson feltüntetett használati utasításnak megfelelően – kupacokban vagy sávokban kell kihelyezni. A meztelen csigák esetében is érvényes a kártevők elleni eredményes védekezés alapszabálya, ez pedig a terület gyommentesen tartásában, a növénymaradványok és búvóhelyek megszüntetésében nyilvánul meg.
A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.