Sertéstenyésztők hattyúdala

A Szlovák Sertéstenyésztők Egyesületének elnöksége (Zväz chovateľov ošípaných na Slovensku – družstvo) május kilencedikére összehívta tagjait, hogy a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnökével, Oravec Ivánnal és a Szlovák Földművelésügyi Minisztérium képviselőjével, Dobos Lászlóval megvitassák a sertéságazatban kialakult válságos helyzetet.

Annak ellenére, hogy az összejövetelt nagyon gyorsan szervezték, a nyitrai kutatóintézet kongresszusi terme csaknem megtelt az érdeklődőkkel. Imrich mérnök, az egyesület elnöke megnyitó és egyben elemző beszédében rámutatott a válság okaira és a sertéstenyésztők kilátástalan helyzetére. Elemzéséből kitűnt, hogy a válság kezelésére bevezetett intézkedések (10 ezer tonna vágósertés felvásárlására megítélt 8 Sk/kg-os támogatás) valójában nem oldották meg a helyzetet. Az akció befejezése után visszaállt a 32 Sk/kg-os U2-es felvásárlási ár, ami megközelítőleg 10 Sk-val kevesebb az önköltségi ártól. Dobos László válaszában elismerte, hogy a támogatásból a tenyésztők valójában csak 4-5 koronát kaptak, viszont hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszert közösen dolgozták ki az érdekvédelmi szervezetekkel és a feldolgozók képviselőivel. Oravec Iván úgyszintén elemezte a válságot, miközben felsorolta hányszor üléseztek, milyen beterjesztéseket dolgoztak ki, és a tárgyalások milyen ütemben folytatódnak.

A vita, annak ellenére, hogy fegyelmezett és tárgyilagos volt, a kilátástalanság állapotát tükrözte. Több a sertéspiaci válságot kiváltó témakört részleteiben is megvitattak. Kemény kritika hangzott el a vágóhidak által ez évben bevezetett besorolási-értékesítési rendszer (szlovákul cenová maska) hiányosságairól, amely gyakorlatilag nincs összhangban a minisztérium által kiadott rendelettel és hátrányosan érinti a termelőket.

Bírálták a minisztériumot, hogy még decemberben nem léptette érvénybe a piacszabályozást. Dobos László szerint az érdekvédelmi szervezetek által benyújtott piacszabályozási rendszerjavaslat hiányos volt, és a minisztérium számára elfogadhatatlan elemeket is tartalmazott, ezért az nem került jóváhagyásra. Oravec Iván szerint az érdekvédelmi szervezetek megtettek mindent annak érdekében, hogy a sertéspiaci válságot megelőzzék. Időben figyelmeztették az illetékeseket, hogy a sertéspiac liberalizációja válsághoz vezet. Hogy az eredmény elmaradt, azért ők nem hibáztathatók. Szerinte a nyereség nem a feldolgozóiparban csapódott le, hanem a kereskedelemben. Főleg az üzletláncok profitáltak és ezt statisztikai adatokkal is alátámasztotta. Sajnálatát fejezte ki, hogy annak idején a parlament nem fogadta el az üzletláncokról szóló törvényt.

A tenyésztőket az elhangzott érvelések nem nyugtatták meg. Arra hivatkoztak, hogy a jelenlegi bemenő árak mellett egy kg sertéshús előállítási költsége minimum egy euróra tehető, és ők ennek csak 75 %-át kapják. Országosan 2003-ban 170 ezer tonna sertéshúst termelnek ki, melynek előállítási költsége 7 milliárd koronára tehető. Az idei realizációs árak mellett eddig havonta minimum 100 millió korona veszteséget könyvelt el a sertéságazat, s mivel úgy néz ki, május végéig nem lesz változás, szakértői becslés alapján öt hónap alatt 500 millió veszteség lesz a sertéságazatban. Ilyen feltételek mellett nem tudnak létezni, egyszerűen eladósodnak, és sorban felszámolás alá kerülnek.

A vita csak megerősítette azokat az információkat, amelyeket a résztvevők külön-külön mind ismertek, de most minderről még meg is bizonyosodtak az illetékesektől. A tanácskozáson felvetődött a polgári engedetlenségi megmozdulás szervezése, de mikor a tiltakozás formája és módja lett a vita tárgya, az egység megbomlott, (úgy, mind eddig minden más alkalommal, amikor a gazdák szervezkedni akartak).

Végezetül Oravec Iván elnök higgadtságra szólította fel a tenyésztőket. Személyes véleménye az volt, hogy a referendum előtt ne legyen semmilyen polgári engedetlenségi mozgalom sem a sertésárak sem más agrárkomoditási-válság ügyében. Folytatódjanak a tárgyalások, hogy a kormány ne hibáztathassa a mezőgazdászokat, ha netalán a referendum sikertelen lenne, hiszen ha az EU tagjai leszünk, lesz érvényes piacszabályozás és jogalanyi agrártámogatási rendszer. Ezért most fontosabb, hogy elmenjünk szavazni, mint sérelmeink miatt tiltakozni. A referendum a jövőnkről szól.

Május kilencedikén Nyitrán elhangzott a szlovákiai sertéstenyésztők „hattyúdalának” bevezetője. Szomorú arccal távoztak a résztvevők. A sertéspiaci válságra nem találtak gyógyírt, és meggyőződtek arról is, hogy már nagyon messze vagyunk az egykori tervgazdálkodástól. Ma Szlovákiában mintegy 100 ezer agrárválalkozó kevés arra, hogy az ágazat sorsának alakulásában döntő szava legyen, ezért egyre többen tudatosítják, hogy hatékonyabb és szervezettebb érdekvédelemre van szükség.