Középiskolai kalauz - Hasznos tanácsok (nem csak) végzős diákoknak

A Monitor 9 néven ismert tudásszint-felmérés általában a kilencedikesek első nagy, fontos próbatétele. Egyesek már most azon gondolkodnak, hogyan tudnának rá minél jobban felékészülni, hiszen ez a középiskolai felvételi eljárás fontos eleme.

A Monitor 9-et a tanulók hivatalosan nem a középiskolai felvételi vizsgák helyett írják, de a középiskolák figyelembe veszik e tudásszintfelmérés eredményét. Igaz, azt senki nem írja elő számukra, milyen mértékben kell az eredményre tekintettel lenni. Vannak intézmények, melyek teljes mértékben elfogadják a Monitor eredményét, és nem íratnak külön felvételi teszteket. Ugyanakkor nagyon sok olyan középiskola van, melyek még mindig nem bíznak e tesztelés hatékonyságában, és inkább saját felvételi vizsgát szerveznek. Ez iskolánként változhat, ezért alaposan tájékozódni kell a felvételi feltételekről!

Tanulás nélkül nem megy

Aki jól szeretne teljesíteni a tavasszal esedékes országos tesztelésen, utána pedig a középiskolai felvételi vizsgán, annak minél hamarabb el kell kezdenie a felkészülést. Az előző évek feladatsorait közzétették az interneten, megtalálhatóak a www.nucem.sk címen. Be lehet kapcsolódni az ún. KOMPARO próbatesztelésbe is, mely keretében írható pár próbateszt, amelyek eredménye nagyon hasznos visszajelzés lehet arról, mely tantárgyakból vannak hiányosságok, szükség lehet-e különórákra. Ezen kívül a könyvesboltokban lehet venni gyakorlókönyveket matematikából és szlovák nyelvből is.

Lámpaláz és stressz

Sok tanuló lámpalázas és stresszes lesz, amikor teszteket ír. Olyannyira, hogy hiába készülnek lelkiismeretesen, ha kihívják őket felelni, sokszor mindent elfelejtenek a tábla előtt. Mit lehet tenni ellene? Bizonyos mértékű stressz természetes, és segít mozgósítani az energiáinkat. Ha azonban a stressz túl nagy, az annyira lekötheti az embert, hogy megakadályozza abban, hogy a képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtson. Ilyen esetben mindenképpen meg kell próbálni mérsékelni a stresszt. Szakemberek szerint például csökkenthető azzal, hogy a megmérettetés előtt készítünk egy reális ütemtervet, amely tartalmazza a tanulást, a szüneteket és az ismétlést – s szt igyekezni kell betartani, azaz ez alapján kell készülni minden tantárgyból. Ha szükséges, meg lehet kérni a szülőket, hogy szervezzenek meg néhány különórát. A vizsga, felmérő, írásbeli vagy felelés előtti napon pedig aludjuk ki magunkat, és gondolkodjunk pozitívan!

Tippek a stressz csökkentésére írásbeli felelés vagy vizsga közben

• Nyugtassuk meg magunkat – lélegezzünk lassan és mélyen!
• Olvassuk el nagyon figyelmesen a teszt kérdéseit (a tanulók gyakran elfelejtik ezt megtenni)!
• Olvassuk el a mintafeladatokat és az összes lehetséges megoldást!
• Egyszerre csak egy feladatot oldjunk meg!
• Nyugodtan olvassuk el a kérdéseket, aláhúzva a legfontosabbakat!
• Karikázzuk be azokat a kérdéseket, amelyekre elsőként tudunk válaszolni!
• Gondoljuk végig, mennyi időbe telik megválaszolni az egyes kérdéseket! Ehhez adjuk hozzá azt az időt, amire az egész teszt ellenőrzéséhez szükség van.

Böngésszen az iskolák között ITT!

Hogyan birkózzunk meg a tanulási nehézségekkel?

Sok tanuló aggódik az iskola miatt, nem teljesít jól, sőt nem szeret oda járni. A tanárok és a szülők a szemükre vetik, sőt hibáztatják őket, amiért kevésbé jól tanulnak, mint mások. Gyakran azonban ezek a gyerekek semmivel sem rosszabbak, mint az osztályukban levő kitűnő tanulók, sőt, vannak közöttük nagyon tehetségesek is!

Vannak gyerekek, akik nem tudnak rendesen tanulni – ponotsabban nem tudnak a hagyományos módszerekkel és normáknak megfelelően információkat elsajátítani. Például nem képesek koncentrálni, esetleg valamilyen tanulási zavaruk van, de az is előfordulhat, hogy a múltban balszerencséjük volt egy tanárral, s annyira demotiváltak lettek, hogy egyszerűen feladták a tanulást, és beletörődtek abba a címkébe, hogy rossz tanuló. Ennek számos oka lehet. Ugyanakkor sok oka van annak is, miért változtassanak ezen, és megtanuljanak tanulni.

Az alulteljesítés leggyakoribb okai:

• rossz munkaszokások
• rossz tanulási technika
• alacsony motiváció
• gyengébb értelmi képességek
• bizonyos képességek és készségek nem megfelelő fejlettsége (beszédértés, szókincs, kifejezésmód, szöveggel való munka)
• logikus gondolkodás vagy memória
• specifikus olvasási vagy írásbeli zavar, hiányosságok a matematikai képességek terén
• figyelemzavar
• személyes vagy családi problémák.

Hogyan tanuljak?

A hatékony tanulás az iskolai siker legfontosabb feltétele. Rengeteg időt és energiát takarít meg az, aki megfelelően tanul, s ennek következtében rövid időn belül magabiztosabbá is válhat az osztályközösségben. Aki magabiztosabb, az az iskolában is jobban érzi magát.

Akármilyen középiskolába is jelentkezik valaki,  nem lehet elkerülni a tanulást. Sok olyan diák van, aki nem jó a tanulásban, de sikeres akar lenni. Legtöbbször azonban nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, illetve hol rontják el.

Aki szeretné elsajátítani a hatékony tanulás módszerét, az első lépésként megszívlelheti a következő 5 vezérelvet.

1. Jó feltételek

A tanulás hasnolít a sporthoz: aki sikeres akar lenni, annak rendszeresen gyakorolnia vagy tanulnia kell. Az iskolai siker sokkal inkább az otthoni edzésen múlik, mint azon, hogy mennyire vagyunk okosak születésünkkor. Otthon pedig a lehető legjobb korülményeket kell biztosítani. Tanácsos betartani ezeket az elveket:

• Mindig ugyanott kell tanulni! A szoba, amelyben tanulunk, legyen világos, és tanulás előtt mindenképpen szellőztessünk ki! A szoba hőmérséklete ne haladja meg a 18-20 Celsius-fokot. Nem leszünk álmosak, de felfrissülünk, és az agynak rengeteg oxigénje lesz.
• A csend a legjobb a tanuláshoz. A mobiltelefont néma üzemmódra kell állítani, kapcsoljuk ki a tévét és a számítógépet! Ha mégis szükség van háttérhangokra, akkor kapcsoljunk be halk zenét tanulás közben!
• Az ágyban való tanulás nem túl jó, mivel fennáll az elalvás veszélye. Aki megszokta, hogy ágyban tanul, gondolkodjon el azon, hogy szüneteket tart, de ezeket nem alvással tölte ki, hanem fel kell kelni és csinálni kell valamit. Tanácsos kipróbálni az íróasztalnál való tanulást is, majd össze lehet hasonlítani, hol ment jobban a tanulás.
• Próbáljunk meg rendet tartani magunk körül, és minden fontos dolgot könnyen elérhető közelségben tároljunk, hogy ne kelljen időt vesztegetni a keresgélésre. Nem vesz sok időt igénybe, ha kitakarítjuk az íróasztalt, és ez tényleg segít.

2. Időbeosztás

A siker fontos előfeltétele, hogy jól szervezzük meg a tanulási időt és a szabadidőt. Sok tanulási nehézséggel küzdő tanuló nem tudja jól megtervezni az idejét. Vannak olyannyira becsüteles tanulók is, akik egyfolytában csak tanulnak, s emiatt nincs idejük a barátaikra sem. Csak otthon ülnek a könyvek fölött, s amikor jönnek a hétvégék vagy az iskolai szünetek, magányosnak érzik magukat, mert már senki sem hívja őket sehova. Az egész világuk leszűkült a tanulásra, de érzik, hogy valami nincs rendjén, viszont nem tudják, min kellene változtatni. A megoldás a jó időbeosztás,  mert aki jól megtervezi a napját, annak a munka mellett marad ideje saját magára, a hobbijaira, pihenésre, olvasásra és a barátaira is. Tanácsos beírni a naptárba egy-egy fontosabb felelés, dolgozat vagy a felvételi vizsga dátumát, s be lehet osztani a tananyagot is. Ajánlott minden nap körülbelül ugyanabban az időben tanulni. A jó időbeosztás végső soron azt eredményezi majd, hogy az illető nyugodtabb lesz és nem fog pánikba esni, csökkenni fog a stressz és az idegesség, miközben nem marad le fontos dolgokról, kevésbé lesz feledékeny, javul az önfegyelme, jobban fog koncentrálni, és a nap végén sikerélményt fog érezni.

Kutatások kimutatták, hogy teljesítményünk a nap folyamán változik. Testünk és elménk reggel készen áll a legjobb teljesítményre. Ebédidőben és kora délután jelentősen visszaesik a teljesítményünk. Délután 14 és 16 óra között kezd ismét emelkedni, aztán este 8 óra után a tanulási hatékonyságunk ismét jelentősen visszaesik. Az emberek között azonban itt is lehetnek különbségek. Valaki esti típus, valaki pedig reggeli típus. Figyeljük meg magunkon, mikor nyújtjuk a legjobb teljesítményt!

3. Szünetek

Egyesek szerint a szünetek időpocsékolásnak számítanak. Csakhogy a szünetnek is megvan a maga jelentősége. A megfelelő időben tartott szünetekkel energiát takaríthatunk meg, segít jobban koncentrálni, és lehetővé teszi, hogy jobban teljesítsünk. Szóval hogyan tanuljunk? Határozzunk meg egy reális időkorlátot, hogy mennyi ideig fogunk tanulni, és konkrétan mit fogunk csinálni. Ezután ezt az időt osszuk fel kisebb időegységekre, például egyenként 15-20 percre. Az egyes szakaszok végén tervezzünk be egy rövid szünetet, majd folytassuk a tanulást! A szünetben tornázhatunk, ehetünk egy almát, főzhetünk teát, zuhanyozhatunk, vagy olvashatunk egy újságcikket. Persze az ütemtervnek reálisnak kell lennie. Körülbelül egy óra koncentrált tanulás után tartsunk egy hosszabb, 15-20 perces szünetet! A szünet után röviden tekintsük át a tanultakat!

4. Jegyzetek és szöveggel való munka

Többen utálnak jegyzetelni. Van, aki csak egy füzetet visz magával az iskolába, amelyben „ötödiktől kilencedikig" minden benne van. Egyesek nem értik, miért kell rendben tartani a füzeteket, és miért kell minden tantárgyból jegyzetelni. Amikor dolgozatot kell írni, egyesek kölcsönkérik az osztálytársuk füzetét, és abból tanulnak, vagy a végén elkerülik a dolgozatot, inkább nem is mennek iskolába.

Íme néhány ok, amiért érdemes jegyzetelni:

• A jegyzet a tanár hosszú magyarázatának gyorsírása. Ezek azok az alapvető információk, amelyeket a tankönyvből tudni kell. Minden kiegészítő dolog benne van a tankönyvben.
• A saját jegyzet a leginkább érthető.
• A jegyzetek írásával a magyarázat alatt is koncentrálni tanulunk.
• Azzal, hogy csak írunk, elraktározzuk az információt a memóriában.
• Van miből tanulni otthon, és tudhatjuk, hogy az egyes tanárok mit tartanak fontosnak.

5. Memória

Sokan panaszkodnak, hogy bár otthon készültek, másnap az iskolában semmire sem emlékeznek. Vajon mi lehet ennek az oka? Mi fontos a memóriánk számára?
Szisztematikusan kell ismételgetni a leckéket. Ugye ismerős a mondás: „Az ismétlés a tudás anyja".

A tartalmat mindig a korábbi ismeretekhez viszonyítva kell megérteni. Ha az információk egymásra épülnek, egy egészet alkotnak, jobban tárolódnak és előhívhatók a hosszútávú memóriában. Azok az információk, amelyeknek van valamilyen jelentésük és jelentőségük, sokkal jobban előhívhatók a memóriából, mint azok az információk, amelyeket úgy jegyeztünk meg, hogy nem értjük a jelentésüket és jelentőségüket. És a legfontosabb: rendszeresen használnunk kell a tanultakat, különben idővel elfelejtjük őket. 

A rászorulók szociális ösztöndíjat intézhetnek

A jelenlegi gazdasági helyzetben a tanulás egyre drágább mulatság. A nagyon rossz anyagi helyzetűeknek az állam úgy próbál segíteni, hogy szociális ösztöndíjat hagyhat jóvá számukra.

Csak azok a középiskolák folyósíthatnak szociális ösztöndíjat, amelyek erről szerződést kötöttek az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézettel (ÚIPŠ). Vagyis első lépésként az iskola igazgatóságán kell érdeklődni, szerződtek-e az említett intézménnyel, és lehet-e az adott iskolában ösztöndíjat igényelni. Az állami támogatást az oktatási törvény alapján hagyhatják jóvá a gimnázium (beleértve a nyolcosztályosakat is), a szakközépiskolák, a speciális középiskolák, a szakmunkásképzők, a lányiskolák és a felépítményi iskolák tanulóinak. Az utóbbiak esetében feltétel, hogy a tanulmányaikat nappali tagozaton végezzék.

A konkrét összeg mindig a létminimum időszerű összegétől, valamint az előző félév tanulmányi előmenetelétől függ. Vagyis a rossz szociális helyzetben levő családból származó diák csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha félévben legfeljebb csak egy tantárgyból állt bukásra, az év végére pedig összeszedi magát, s év végi általános minősítése legfeljebb az lehet, hogy megfelelt. Megtagadják az ösztöndíjat attól, akit feltételesen kizártak az iskolából – még akkor is, ha egyébként teljesíti a támogatás feltételeit. Ezen kívül az igazgató leállíthatja a már jóváhagyott ösztöndíj folyósítását, ha a diák rendkívül súlyosan megsérti az adott intézmény belső házirendjét, jelentős mértékben romlott az átlaga, nem jár rendesen iskolába.

Ügyintézés

A diák által látogatott középiskola igazgatóságán be kell szerezni a szükséges nyomtatványt. A kitöltött űrlapot az előírt mellékletekkel (igazolások a szociális és anyagi helyzetről, év végi bizonyítvány) együtt ugyancsak az igazgatóságon kell leadni. Igazolni kell a család rossz szociális helyzetét. Ehhez szükség van egy, a munkaügyi hivatal által kiállított igazolásra arról, hogy az igénylő családja részesül az anyagi szükséghelyzetben levőknek járó segélyben. Ha a hivataltól nem kapnak segélyt, akkor csatolni kell valamilyen dokumentumot a család előző évi bevételéről. Ezen kívül szükség van egy igazolásra az ugyanabban a háztartásban közösen elbírált személyek számáról. A családba beleszámítják a szülőket és a 15 évnél fiatalabb testvéreket, valamint azokat a 15 évnél idősebb testvéreket, akik középiskolában vagy főiskolán nappali tagozaton tanulnak.

Tudatosítani kell, hogy az ösztöndíjért folyamodó tanuló kötelezi magát, hogy ha a családjában olyan változás áll be, ami befolyásolhatja az ösztöndíj folyósítását – például valamelyik szülő munkát talál, vagy emelik a fizetését –, arról az iskolát haladéktalanul tájékoztatni kell. A jogtalanul folyósított ösztöndíjat utólag vissza kell fizetni.

A szociális ösztöndíj jóváhagyása nincs konkrét határidőhöz kötve, az egész tanév folyamán bármikor lehet kérni. Az állami támogatást annak a hónapnak az első napjától hagyják jóvá, amelyikben az igényt benyújtották. A féléves bizonyítvány alapján a támogatás összegét és a jogosultságot felülbírálják. Az ösztöndíjat havonta fizetik ki, általában a hónap 20. és 30. napja között, a pontos dátumot minden iskola maga határozza meg. A pénzt a diák személyesen veszi át, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok alsó tagozatosai esetében, vagy, ha fennáll a veszély, hogy valaki azonnal elszórná a pénzt, az összeget valamelyik szülőnek adják oda. 

A középiskolai szociális ösztöndíj havi összege:

• Jó tanuló – 61,38 euró – Az 1,0–2,0 átlagúaknak az eltartott gyermekre számított létminimum 50%-ának megfelelő összeget folyósíthatnak.
• Közepes tanuló – 42,96 euró – A 2,0–2,5 átlagúak esetében az ösztöndíj havonta az eltartott gyermekre számított létminimum 35%-a.
• Gyengébb tanuló – 30,69 euró – A 2,5-nél rosszabb átlagúak az eltartott gyermekre kiszámított létminimum 25%-ának megfelelő ösztöndíjra számíthatnak.

Hogyan válasszunk foglalkozást és középiskolát?

A középiskola kiválasztása igényes feladat, a döntés hosszú időre meghatározza a serdülőkorú gyermek és közvetve az egész család életét. A szülők segíthetnek, tanácsot adhatnak, de a végső döntést a gyereknek kell meghoznia. A felmérések szerint a kilencedikeseknek mintegy a fele tanácstalan.

Alapszabály: Olyan iskolát kell választani, hogy a jövőben mindenki olyan helyen dolgozhasson, ahol jól érzi magát, a munkája érdekelje! A legtöbb felnőtt a munkahelyén sokkal több időt tölt, mint otthon a családjával vagy a barátaival. Aki most rossz irányban indul el, olyan helyen köthet ki, ahol soha nem szeretett volna lenni, a munkáját utálni fogod, elégedetlen lehet az egész életeddel. Igaz, utólag is van esély korrigálni, de sokkal bonyolultabb, és nem feltétlenül sikerül. További fontos szabály, hogy a döntést mindenkinek saját magáért kell meghoznia. Előfordult már ugyanis, hogy az elválaszthatatlan barátnők úgy döntöttek, ugyanott akarnak tovább tanulni. Később egyikük rájön, hogy az iskola egyáltalán nem érdekli, és csak nagy nehézségek árán képes úgy-ahogy elvégezni.

A megfelelő foglalkozás kiválasztása annak a felismerésével kezdődik, hogy az ember tudatosítja: ki vagyok, milyen vagyok, és fokozatosan rájön, mit is akar, mik az álmai, tulajdonságai, képességei, hibái, mire képes. A jövőbeli foglalkozás a legtöbbször kompromisszum az álmok és a reális lehetőségek között.

Először is tisztázni kell, kit mi érdekel, kinek mihez van tehetsége, milyen képességekkel rendelkezik. Azt is el kell dönteni, ki milyen hosszú ideig akar tanulni, tervez-e főiskolára menni. Aki egyedül nem bírja felmérni a képességeit, jó fogódzóul szolgálhat eddigi tanulmányi előmenetele, az eddig elért eredmények akár az iskolán kívül is.

Vannak foglalkozások, melyekhez magas fokú képesítésre van szükség. Sokszor elég „csak” a főiskola (újságíró, tanár, szociális munkás, mérnök stb.), esetenként azonban a főiskola elvégzése után további posztgraduális képzésre, atesztációra kell számítani (orvos, ügyvéd, bíró stb.) De aki szülészi asszisztens, rendőr, titkárnő, fodrásznő, autószerelő stb. szeretne lenni, elég a szakközépiskola. Minden foglalkozás más-más adottságot és képességet igényel, sőt néha bizonyos egészségügyi kritériumoknak is meg kell felelni. Az órásnak, egészségügyi laboránsnak legyen jó szeme, az ékszerésznek kézügyessége, az énekesnek, tanárnak jó hangszalagjai, a raktárosnak, varrónőnek erős hátgerince, a pincérnek, sportolónak legyen jó lába stb. Vannak munkahelyek, ahol megkövetelik a kreativitást, a kitartást, pontosságot, önállóságot, szervező- és összpontosító képességet, esetleg más speciális készségeket. A személyi tulajdonságok alapján a foglalkozásokat például így csoportosíthatjuk:

• tud bánni az emberekkel (pedagógus, szociális és egészségügyi alkalmazott)
• van empátiája, bele tudja élni magát mások helyzetébe (pszichológus, pszichiáter)
• képes kommunikálni, problémákat megoldani (ügyvéd, tanár)
• képes a csapatmunkára (rendező, építész)
• jó a fellépése, beszédkészsége (bemondó, eladó)
• képes tekintetet kivívni (rendőr, tanár)
• türelmes (nevelő, ápoló)
• megbízható (titkárnő, könyvelő)
• tapintatos, tekintettel van másokra (szociális munkás, egészségügyi nővér)
• lelkileg nem labilis, jól bírja a stresszt (mentő, tűzoltó)

Miután körvonalazódik, melyik foglalkozást szeretnénk választani, jön a következő lépés: az álmunkat melyik középiskola segítségével – elvégzése révén – tudjuk megvalósítani? Tanácsos több  iskolát is kitippelni, s azokról minél több információtkell begyűjteni. Érdemes elmenni mindenhova, ahol szerveznek nyílt napot, s ott személyesen lehet tájékozódni. Aki lekési a nyílt napot, máskor is ellátogathat a kitippelt iskolába, érdemes erre időt és energiát fordítani: jobb egyszer a saját szemünkkel látni, mint másoktól százszor végighallgatni!

Akinek végképp nincs elképzelése arról, a jövőben mivel szeretne foglalkozni, nem bízik a saját képességeiben, nincs önbizalma, határozatlan, vagy egyszerűen nincs kedve egyedül meghozni a döntést, bármikor segítséget kérhet a felnőttektől. Ideális esetben a szüleivel mindenki megbeszélheti a dolgot, emellett az alapiskolában biztosan van nevelési tanácsadó vagy pszichológus, aki a pályaválasztással foglalkozik, és számos információja van az iskolákról, a kritériumokról, a bejutási esélyekről, tőle beszerezhető a Szlovákiában működő összes középiskola és tanulmányi szak listája.

Manapság idegen nyelv nélkül nem megy

Az idegen nyelvek ismerete ma már természetes. Akármilyen foglalkozást, illetve arra felkészítő középiskolát választanak maguknak az alapiskolák kilencedikesei, az szint ebiztosra vehető, hogy tanulmányaik befejezése után, ha jó állást szeretnének, akkor valamilyen idegennyelv-tudásra szükségük lesz. Szinte minden álláshirdetésben szerepel egy idegen nyelv ismeretének a szükségessége, és egyre több olyan pozíciót hirdetnek meg, ahol előny vagy szinte követelmény további nyelv ismerete is.

A Profesia.sk munkaközvetítő portál közelmúltban végzett adatelemzése arra összpontosított, hogy a vállalatok milyen szinten követelik meg az angol és német nyelvtudást, illetve milyen készségeket említenek a férfi és női jelentkezők önéletrajzukban. Idén több mint 76 ezer állásajánlatban egy idegen nyelv ismeretére volt szükség, 167 ezerben pedig kettő vagy több idegen nyelv ismeretére.
A profesia.sk oldalon található közel 70 ezer aktív önéletrajzból csaknem 63 ezerben megemlítik valamelyik nyelv ismeretét. Az álláskeresők 85 százaléka angolul, 40 százalékuk németül, 18 százalékuk oroszul tud. Ezt követi a cseh, a magyar, a lengyel és az ukrán nyelv. Sokan több nyelven kommunikálnak.

Tudásszinttől függetlenül idén több mint 90 ezer állásajánlat esetében angol, 25 ezer esetében pedig német nyelvtudást kértek. Az angolul beszélő munkavállalók iránti kereslet az elmúlt évtizedben meredeken emelkedett, és a német nyelv iránt szintén nőtt az érdeklődés, de kevésbé erőteljesen. Jelenleg a tavalyi évhez képest enyhe visszaesés volt tapasztalható.

Angol nyelv

Az angol nyelv esetében a kínálat szorosan megfelel a keresletnek. Bár egyesek azt állítják, hogy legalább egy idegen nyelv felsőfokú ismerete elengedhetetlen, a profesia.sk adatai ennek ellenkezőjét mutatják. Az állásajánlatokban a leggyakoribb követelmény az angol nyelv B2-es, azaz középfokú ismerete, amely az angolul beszélőket kereső cégek álláshirdetéseinek 47 százalékát teszi ki. Egynegyedüknek B1-es, azaz középszintű nyelvtudásra van szüksége. Haladó, azaz C1-es szintű angolnyelv-tudást csak a hirdetések 9 százalékában kértek.

Az, hogy a pályázók ténylegesen milyen idegennyelv-tudással rendelkeznek, és mit írnak az önéletrajzukba, nagyban befolyásolhatja a tényleges helyzetet. Nem kifizetődő azonban hazudni és túlozni; a munkáltató az állásinterjú során nagyon gyorsan kideríti, hogy az érdeklődő valóban tud-e beszélni vagy írni egy idegen nyelven.

Az adatok azt mutatják, hogy az angol nyelv esetében a szlovákiai álláskeresők a leggyakrabban azt mondják, hogy közepesen beszélik a nyelvet – a jelentkezők egyharmada állítja ezt. 30 százalékuk szerint középfokú, 14 százalékuk szerint pedig C1-es, azaz haladó szintű a nyelvtudásuk. Idén összesen 36 556 női jelentkező számolt be C1-es vagy C2-es szintű angolnyelv-tudásról. A legtöbben – 35 százalékuk – a pozsonyi régióban kerestek állást, és leggyakrabban férfiak voltak. A legtöbb álláskerső 15-24 év közötti volt.

Ha ezt összevetjük azzal, hogy az angolnyelv-tudást igénylő álláshirdetések közel felében B2-es szintű nyelvtudást kérnek, akkor a B2-es szintű vagy annál magasabb szintű nyelvtudással rendelkező férfi és női jelentkezők szorosan megfelelnek a keresletnek. De érdemes hozzátenni, hogy az ajánlatok mindössze tíz százaléka boldogul kezdő tudással, ez azt jelenti, hogy ha az A2-es szintű angolnyelv-tudással rendelkezők tanulnak még valamennyit, sokkal több álláslehetőségük lesz.

Német nyelv

Problémás németül jól beszélő alkalmazottakat találni. A németnyelv-tudás szintjével szembeni követelmények évek óta csökkennek. Míg 2013-ban a németnyelv-tudást  fontos feltételként feltüntető álláshirdetések majdnem felénél B2-es szintű németnyelv-tudás volt szükséges, addig idén ez az arány már csak 28 százalék. Alig egynegyedük kér középszintű, az ajánlatok nyolc százaléka pedig kezdő nyelvtudást. Ugyanennyi ajánlatban szerepelt C1-es szintű követelmény.
A munkáltatóknak nem könnyű betölteniük azokat a pozíciókat, amelyekre közép- és felsőfokú szinten beszélőket keresnek. A legtöbb pályázó ugyanis azt állítja, hogy kezdő (A2), majd a középfokúak következnek. A németnyelv-tudással rendelkezők mindössze öt százaléka állítja, hogy C1-es szintű.

A nők nagyobb valószínűséggel rendelkeznek haladó vagy szakértői németnyelv-tudással, és életkorukat tekintve idősebbek, mint az angolul beszélők. A leggyakoribb korcsoport a 35 és 44 év közötti korosztály.

A jelentkezők a Profesia portfóliójához tartozó Seduo.sk oktatási portálnak köszönhetően is fejleszthetik idegennyelv-tudásukat, amely számos tanfolyamot kínál, a nyelvtanfolyamok a legnépszerűbbek közé tartoznak. Az angoltanfolyamok hatszor népszerűbbek, mint a németek. A németnyelv-tudás fejlesztése anyagilag is kifizetődő lehet. Idén a profesia.sk hirdetéseiben kínált átlagfizetés bruttó 1413 euró havonta, a németnyelv-tudást igénylő ajánlatok esetében pedig 1748 euró. 
Egzotikus nyelvek

A szokásos idegen nyelvek mellett időről időre egzotikus nyelveket is feltüntetnek a hirdetésekben. Idén például a profesia.sk öt olyan állásajánlatot tett közzé, amely mongolnyelv-tudást igényelt, négy észtet, három ajánlat grúzul beszélőket keresett, két ajánlat kazah nyelven szólt, két ajánlatban pedig a cégek még a bibliai görög nyelv ismeretének szükségességét is megemlítették.