Zsére zsákfalu, de megtalálja a foltját

A zoboraljai település a manapság már sokszor szinte kiváltságnak számító zsákfalvak közé tartozik. Ugyan a közelben halad el a 65-ös elsőrendű út, Zsére utcáit legföljebb csak a helyi vállalatok járművei terhelik meg. Ez azért is szerencsés körülmény, mert a mészgyár, a fuvarozó, valamint a mezőgazdasági vállalatok is több tucat helyinek tudnak munkát adni. A cégek ráadásul támogatják is az önkormányzatot és a falut, amikor arra szükség van.

Zsérén jelenleg mintegy 1350-en élnek, fele-fele arányban szlovákok és magyarok, valamint van egy főleg szlovák nyelvű roma közösség is.

Kis lépések

„Az idei évet valójában úgy kezdtük el, mintha 2020 nem is lett volna. Két év alatt egy évet léptünk előre a Covid miatt.

Tavaly volt három beadott pályázatunk, amelyek a járványnak köszönhetően áttolódtak az idei évre, viszont rendben sikerült őket megvalósítaniˮ – kezdi beszámolóját Zsebi József, Zsére veteránnak számító polgármestere, hiszen már 23 éve vezeti, szolgálja a falut. Legutóbb a Híd, a Smer, illetve az SNS támogatásával nyerte el a településvezetői posztot.

Az elmúlt hónapok legkomolyabb fejlesztése a község szabadtéri színpadának befedése volt. A támogatást Komárom-Esztergom, illetve Nyitra megye közti Interreg-pályázat keretében testvértelepülésükkel, Doroggal együtt nyerték el. A magyarországi város hangszereket vásárolt, majd a két önkormányzat közös folklórfesztivállal zárta le az együttműködést Zsérén. Második pályázatként egy Leader-projekt keretében és Nyitra megye segítségével összesen 42 ezer euróért – amelyből 24 ezret tett ki a támogatás – járdákat építettek és fákat ültettek ki a szabadtéri központban. Végül pedig a „MAS Žibricaˮ helyi akciócsoporton keresztül az alapiskolának és a szülői szövetségnek köszönhetően vásároltak egy kis traktort.

Zsebi József szerint idén nem találtak megfelelő pályázati felhívást, ám a jövőben mindenképpen bővíteni szeretnék a Kolonnal közösen működtetett tisztítóállomást, valamint befejeznék a csatornarendszert is. „Jövőre még nehezebb év vár ránk, tudjuk jól. Emelkednek az energiaárak, el sem tudjuk képzelni, hogyan fogjuk összeállítani a költségvetéstˮ – teszi hozzá némi borúlátással a polgármester. A bizonytalanság érthető még akkor is, ha szerinte a községek egyébként jobban kezelték a járványt, mint az állam. Közös összefogással meg tudták oldani a folyamatos tesztelést. A költségvetésben nem keletkezett hiány.

Magyar–szlovák oktatás

A községnek már csak a méretéből adódóan is fontos, hogy színvonalas oktatás működjön helyben. Az óvoda jó helyzetben van, ugyanis ennél a korosztálynál még nem jellemző, hogy más településre vinnék a szülők a gyerekeket. „Az óvónőink szlovák és a magyar nyelven is foglalkoznak a kicsikkel. Mindig azon vagyunk – s ezt az utóbbi években sikerült is megvalósítani –, hogy a gyerekeket olyan nyelven készítsük fel az iskolára, ahogy azt a szülő óhajtja. Ha magyar iskolába szeretné adni, akkor az óvónők ezen a nyelven foglalkoznak vele.

A gyerekek hatéves korukra viszont maximálisan elsajátítják a magyar és a szlovák nyelv alapjait is. A szlovák gyerekek a rendezvényeken ugyanúgy elszavalják a magyar verseket, mint a magyar gyerekek a szlovákotˮ – hangsúlyozza Zsebi József.

Az alsó tagozatos alapiskolát már jobban sújtja a diákok elszivárgása, mivel több, Nyitrán dolgozó szülő a megyeszékhelyre viszi a gyermekét, nem ritkán az első osztálytól kezdve. „Az iskolánkra én személy szerint büszke vagyok. Úszómedencén és masszázsszalonon kívül minden van benneˮ – emeli ki humorosan a polgármester, mivel szerinte Zsérén is megkapják a gyerekek azt a tudást, amit például Nyitrán.

Elsőtől negyedik osztályig szlovák és magyar tannyelvű tagozatuk is van. Utóbbi öt évvel ezelőtt egyszer már megszűnt, de sikerült újranyitni. Itt jelenleg hét diák tanul összevont osztályokban, a szlovák tagozatra pedig csaknem 30-an járnak. Felső tagozatokra Zséréről többnyire Gímesre mennek továbbtanulni az alapiskolások.

Ami pedig a helyi sportéletet illeti, már az iskolások is sikeres tagjai a helyi asztaliteniszklubnak.

Turisztikai potenciál

Zsebi József emlékeztetett, létezik a Zoboraljai Községek Regionális Társulása, amelyet 30 évvel ezelőtt a helyi kultúra és sport fejlesztésére hoztak létre, ám a zoboraljai turizmusnak ennek ellenére még nem sikerült olyan szintre fejlődnie, hogy az idelátogatóknak közösen, egységes koncepció alapján kínálják a szolgáltatásaikat és a látnivalókat.

„Zsére azon településekhez tartozik, ahol csodák csodájára a szomszédoktól eltérően nem érdekli az embereket a szőlőtermesztés. A szőlőhegyünk 90%-a ma már gazdátlanˮ – mondja a polgármester, majd viccesen hozzáteszi, náluk legfeljebb „bordzsungelˮ van. Ezen túlmenően azonban Zsérén is akadnak látnivalók úgy a kultúra, mint a természeti látványosságok körében. A Tribecs vonulatainak köszönhetően rendszeresek errefelé a gyalogszerrel vagy kerékpárral túrázók. Utóbbiak számára az önkormányzat a közeljövőben szeretne kialakítani majd valamilyen pihenőhelyet, illetve kilátó megépítését is tervezik a Zsére melletti domináns hegy, a Zsibrica (617 m) csúcsára.