Zöldterület kontra beton – a csallóközi és a mátyusföldi városok harca az éghajlatváltozás ellen

A Dunaszerdahelyi és a Galántai járásbeli városokban is folyamatosan bővítik a zöldterületeket. Az általunk meglátogatott városokban megfelelő műszerek hiányában nem mérik a levegőszennyezettséget, így nem tudni, hogy pontosan mekkora károkat okoz a folyamatosan növekvő forgalom. Szinte valamennyi önkormányzat az elkerülőút építését, vagy annak bővítését szorgalmazza. Az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére irányuló tevékenység legtöbbször kimerül a zöldterületek karbantartásában, de a méhlegelők kialakítása sem egyedülálló. Melyik a legzöldebb város a Csallóközben és a Mátyusföldön?

Somorja a legzöldebb?

Somorján 27 hektár a zöldterületek nagysága. „Ha a város területéhez viszonyítjuk a fák mennyiségét, akkor elmondható, hogy Somorja Szlovákia egyik legzöldebb városa “ – tájékoztatta lapunkat Kocsis Arnold a városi hivatal környezetvédelmi osztályának munkatársa. Körülbelül 12 ezer fa és mintegy 7 és félezer bokor zöldít a városban. A nagy lakótelepeken parkokkal, a forgalmasabb utak mentén fasorokkal igyekeznek csökkenteni a szállópor mennyiségét és a zajszintet. Kocsis Arnoldtól megtudtuk, hogy  a városközpontban már nincs hely új fáknak, csak az elhalt egyedeket pótolják. „Nagyobb fatelepítés az új Mélyúti lakótelepen, az új családi házas övezetben, valamint a város külterületein lehetséges“ – folytatta hozzátéve, mindent megtesznek azért, hogy ne csökkenjen a zöldterület. Somorján nem tárolják az esővizet, de igyekeznek nagy beton- és aszfaltfelületek helyett térkővel burkolni a járdákat és a parkolókat, ezzel elősegítve a csapadék földbe szivárgását. Kocsis elmondta, hogy idén 2-3 méhlegelőt is kialakítanának.

Pompás körforgalmak Dunaszerdahelyen

Összesen nyolc körforgalom található a járási székhelyen, amelyeknek a turisták is csodájára járnak. Hájos Zoltán Dunaszerdahely polgármestere is büszke arra, hogy sokan is dicsérik a virágdíszítést a városban és más önkormányzatokat is inspirálnak. Dunaszerdahelyen 77,2 hektár a lebetonozott, valamint aszfaltozott terület, ezt 44 hektárnyi zöldterülettel próbálják ellensúlyozni. Elsősorban a lakótelepeken van több fa, a központban viszont jobban ügyelnek a látványra.  „Az intenzívebben kezelt területek közül kiemelném a városközpont zöldfelületeit, a Szent István parkot, a sportcsarnok melletti szabadidőparkot, az állomás melletti parkot, valamint a város körforgalmait. Itt gyakrabban kaszálunk, virágágyásokat alakítottunk ki, több az évelő növény“ – mutatott rá Hájos. A városban a várható kihívásokhoz alakítanák a zöldterületeket is, kisebb vízigényű, szárazságtűrő növényeket telepítenének. „Nemrég áttekintettük, hogy hová szeretnénk fákat ültetni. Összegezzük az adatokat és a jövő évi költségvetésben számolunk majd a pénzcsomaggal, ami fedezné a költségeket” – közölte a polgármester. Az új ingatlanfejlesztéseknél is ügyelnek arra, hogy ne legyen az indokoltnál nagyobb a lebetonozott terület. Hájos Zoltán is elismeri, hogy olykor hiábavaló a város igyekezete. „Sok esetben azonban pár meggondolatlan lakó saját maga teszi tönkre a környezetét, a zöldövezetet károsítva” – jegyezte meg a polgármester. Szavait a rendőrség is igazolja. Mária Linkešová a Nagyszombati Kerületi Rendőr-főkapitányság szóivője közölte, hogy valaki ismeretlen szerrel locsolta meg a fákat Dunaszerdahelyen, emiatt kiszáradnak a lombos növények. „Az előzetes számítások szerint a kár meghaladja az 5800 eurót. Nem kizárt, hogy több fában is hasonló módon tettek kárt“ – közölte a szóvivő. A rendőrség feljelentést kapott és azt kéri a lakosoktól, hogy ha valami gyanúst lát, akkor tárcsázza a 158-as telefonszámot.

Bősön a fák győztek

A legfiatalabb csallóközi városban közel duplaannyi zöldterület van, mint aszfalt és beton. Védett parkerdő, kastélypark, a parkosított közterek, több fasor, valamint ártéri erdő is található Bős területén. A zöldterület nagysága eléri a 67 négyzetmétert, a betonozott, aszfaltozott felület 38 négyzetméteres. Varga Éva a városi hivatal vezetője elmondta, hogy nem tervezik tovább bővíteni a parkokat, de folyamatosan ültetnek fákat a városban. Bős is méhbarát, az önkormányzatnak ehhez külön legelőket sem kell telepítenie, hiszen az ártéri erdőkben élelemre találnak a méhek.

Galántának negyede zöld

Galántán a neogótikus kastély parkja a legismertebb összefüggő zöldövezet, különleges fák színesítik a zöld gyepet. A kórház mellett van még nagyobb park, valamint a lakótelepek között található zöldterület. Miriam Laššuová a városi hivatal környezetvédelmi osztályának munkatársa közölte, hogy a város területének körülbelül negyedét borítják parkok, fák és bokrok. „Szívesen mondom, hogy Galánta szép és zöld“ – írta a közösségiportálon Peter Paška polgármester egy légifotót mellékelve a városról, de ennek némileg ellentmond az, hogy Laššuová beszámolója szerint jelenleg sem a csapadékvíz megtartásával, sem egyéb környezetbarát projektekkel – például méhlegelők kialakításával – nem foglalkoznak, és korábban sem valósultak meg olyan tervek, amelyekkel kivédhetnék az éghajlatváltozás hatásait. A járási székhelyen az elkerülőút megnyitásával sikerült csökkenteni az áthaladó forgalom intenzitását és kitiltották a tehergépkocsikat a város útjairól. „A Fő utcán és a Pozsonyi úton kialakított kerékpársávokkal sikerült részlegesen csökkenteni a forgalmat. A korábbi 11,5 méterről 6 méter szélesre csökkentettük az úttestet, ezért lassabban haladnak az autósok” – fogalmazott Miriam Laššuová.

Szencen a tömegközlekedésre is építenek

A Napfényes tavak városában 24 hektárnyi területet foglalnak el a különböző parkok, fasorok és vízparti területek. „Tavasszal és ősszel évente mintegy 150 fát ültetünk ki. A füves területeken öntözőrendszert alkalmazunk és nyáron az utakat is locsoljuk” – közölte Martina Ostatníková a város szóvivője. Szencen többször gondot okozott a hirtelen lezúduló nagymennyiségű eső, egyelőre azonban nem használják fel az esővizet, de foglalkoznak az árvízvédelemmel, esővíztartályokat helyeznek ki. A kerékpárutak bővítésével és a vasútállomás körüli új parkolók kialakításával igyekeznek környezetbarát közlekedésre ösztönözni a helyieket. Ezt szolgálja az integrált közeledési rendszer, de egy parkolóház építését is tervezik az állomás mellett.