Zemplén vártemplomának titkai

Közel kétezer éves földsáncok és árkok védte magaslaton áll Zemplén, a vármegyének is nevet adó település különle-ges vártemploma. A régi vakolat alatt őrzött titkait is felfedi.

Zemplén (Zemplín)

Legkevesebb hétezer éve lakott már ez a hely a régészeti leletek tanúsága szerint. A Bodrog kanyarulata fölé emelkedő, stratégiailag jól védhető helyen, a várdombon már a kőkorszak embere megtelepedett, majd a rézkor és a bronzkor idején is lakott volt. Jelentős, úgynevezett raktárleletet is találtak itt, méghozzá öntésre szánt bronz ingotokat. Azt is pontosan tudni lehet a régészeti feltárások alapján, mikor erődítették meg a helyet. Valamikor a római telepesek távozása utánra tehető ez az idő, ugyanis a korai vaskor idején, amikor e helyen a kelta és dák törzsek telepedtek meg, a mai vársánc alatt kerámiaégetésre szolgáló kemencék maradványai kerültek elő és sok, a kelta kori kerámiára jellemző szalagmintás, fehér, fekete, barna és sárga festékkel díszített edényt és azok töredékeit találták meg.

Zemplén vára híres hely

Zemplén vára jellegzetes kora középkori, honfoglalás kori földvár, amelyet viszonylag magas, helyenként még mai is négy-öt méteres, gerendavázú földsánc és az alatt legkevesebb három-négy méter mély árok védett. Belső területe igen tekintélyes, közel négyhektárnyi. Azt, hogy a földvár belső területén a tatárjárás előtt és után még egy kisebb kővár is állt volna, nem bizonyították az ásatások. Arról viszont vannak feljegyzések, hogy állt itt korábban egy torony, ennek köveit 1873-ban a református templom tornyának újjáépítéséhez használták fel. Zemplén mint mezőváros a megye névadója, és sok évszázadon át, lényegében az államalapítástól a 18. századig a megye központja is volt. A hely jelentőségére utalhat az is, hogy 1959-ben a zempléni földvárhoz közeli Szelesen vagy más nevén Széldombon tárták fel egy igen jelentős honfoglalás kori vezér sírját, amelyet egyesek Álmos sírjának tartanak. A temetkezési helyen díszes fegyvert, nemesfémből készített övvereteket, egy egyedi kiképezésű aranyozott ezüst csészét és még sok egyéb értékes régészeti leletet találtak.

Várból templomtorony

Zemplén vártemplomáról létezik egy 1332-ből származó feljegyzés, mely szerint az itt álló templomot Szent György tiszteletére szentelték. Azt tudni lehet a néhány éve elkezdett feltárások eredményeként, amikor a hajó sarkában egy lőrésszerű ablakot találtak, hogy már román korra, valamikor a 12. és a 13. század fordulójára tehető építésének kezdete. Ekkor még egy félköríves záródású, kelet-nyugati irányba tájolt, torony nélküli egyhajós templom lehetett, bár már abban az időben is elég nagynak számított, mintegy 16 méter hosszú és 9 méter széles volt. A gótika idején ezt a templomot bővítették, a hajót kelet felé meghosszabbították, a szentélyt sokszögzáródásúvá alakítva, észak felől mellékkápolnával és sekrestyével bővítették az épületet. Valószínűleg ekkor készültek azok a csodálatos, faragott mérműves és kőkeretes, közel hat méter magas gótikus ablakok is, amelyek közül egyet teljes méretében feltártak a déli falon. Ez a néhány éve elkezdett kutatás két korábbi déli, feltételezhetően román kori bejáratot is felfedezett. Mint minden szakrális helyen, egy ideig a zempléni templomban is temetkeztek, ezek a sírkövek olykor másodlagos helyre kerültek, a padló szintje alatt vagy a fal építőanyagaként maradtak fenn, mint például a zempléni templom mellett látható madárdíszes epitáfium, vagy a 2013-ban megtalált nagyméretű sírkő, melyet bizonyos Fejes György emlékére készítettek. Zemplén vártemplomát a helyi református gyülekezet kezdeményezésére kezdték el felújítani 2007 táján, saját forrásokból, pályázati támogatásból, az állami műemlékvédelmi alaptól nyert pénzből sikerült sok éven át tartó hatalmas munkával felújítani a templomot, amely igen értékes építészeti emléke az egykori Zemplén vármegyének.