XIX. Kora Bronzkor Szimpózium. Huszonöt előadás, neves előadók.

Léva. A kora bronzkorral foglalkozó szimpóziumot tartottak október 4-e és 7-e között a Barsi Múzeumban, melyen hét ország ötvenhat szakembere vett részt. A rendezvény főszervezője Jozef Bátora, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrán székelő Archeológiai Intézetének munkatársa és a brünni T. G. Masaryk Egyetem professzora volt. Bátora elmondta, az idei szakmai tanácskozás volt a tizenkilencedik a mai Csehország és Szlovákia területén végzett ásatások eredményeit összegző szimpóziumok sorában. „1984-ben nyolc kollégámmal találkoztunk először Dolné Vestonicében, s ettől fogva először évente, majd kétévente jöttünk össze, váltogatva a csehországi, morvaországi és szlovákiai helyszíneket, hogy kiértékeljük a kora bronzkor-kutatás legújabb elméleti és gyakorlati eredményeit. Idén a Frankfurti Archeológiai Intézet is társszervezője volt a szimpóziumnak. A frankfurti Rossmann kollégámmal már 2000-től intenzíven foglalkozunk az Alsó-Garam és Ipoly mentével. Ez a régió – a Szlovák Kaputól egészen a Garam dunai torkolatáig – fontos átmenetet képez a Tiszántúl és a Dunántúl kultúrái között. Két világ találkozik ezeken a területeken. A kora bronzkor szempontjából egész Szlovákiában a legfontosabb régészeti lelőhelyek közé tartozik. Azért is Léván rendeztük meg ezt a szakmai találkozót, mert a városhoz közeli Garamszőlősön (Rybník) 2004 óta folynak ásatások. A Barsi Múzeum igazgatója, Ján Dano és régész kollégám, a múzeum munkatársa, Pölhös Margaréta kitűnő hátteret biztosított a szimpóziumhoz, Léva nagyon jó helyszínnek bizonyult” – mondta Jozef Bátora.

Három nap alatt huszonöt előadást hallhattak németül, angolul, csehül, szlovákul és lengyelül a résztvevők, akik Szlovákián kívül Csehországból, Németországból, Magyarországról, Ausztriából, Lengyelországból és Szlovéniából érkeztek. Kedden délután Jozef Bátora tartotta a nyitó előadást, melyben a legfontosabb kora bronzkori leleteket elemezte. Ezután két budapesti előadó következett, Reményi László a Budapest-Kőérbereken talált kőplasztikát mutatta be, Kiss Viktória pedig a délnyugat-szlovákiai és a nyugat-magyarországi területek kora bronzkori kulturális kapcsolatairól beszélt. Ezen a napon tizenhét előadás hangzott el, zömében a cseh és morva leletekkel foglalkoztak az előadók. Településfejlődésről és -struktúráról, fémművességről, adatrendszerezésről, pattintott kőeszközökről, a sírokban talált fegyverekről, halomsírokról, az uněticei kultúráról, a garamszőlősi ásatásokról és még sok más témáról szó esett. Ellátogattak a garamszőlősi ásatások helyszínére és az időszakosan berendezett honismereti szobába, majd Bénybe, Kiskeszire, Százdra, Szántóra és Borfőre mentek a vendégek. Bényben a külföldi vendégeknek nem sikerült megnézni a Garamvidék egyik legszebb történelmi emlékét, mert az előzetes egyeztetés ellenére senkit sem találtak, aki kinyitotta volna a román kori templomot. Százdon a még tudományosan alig kutatott freskókat nézte meg a csapat, Szántóra pedig azért kellett elmenni, mert a község régi nevéről, Magyaradról nevezték el a kora bronzkor egyik kultúráját magyaradi kultúrának. Borfőn pedig a Barsi Múzeum kihelyezett részlegét, a híres barlanglakásokat tekinthették meg a hét ország régészei. Az utolsó napon hat előadás hangzott el a legkülönbözőbb témákat érintve, mint a jelšovcei település populációjának egészségi állapota a csontvázak vizsgálata alapján, vagy egy agyagkorongon talált írásimitáció. Jozef Bátora szerint nagyon jó, hogy egyre több ezeken a szakmai találkozókon a fiatal, hiszen fontos a folyamatosság, a tudás átadása. „Ezeken a rendezvényeken a legfrissebb eredményeket és az évek óta publikálásra váró eredményeket egyaránt megosztjuk egymással. Lényeges a tapasztalatcsere, de a kapcsolatokat is ápolni kell. Magyar kollégáimmal egy közös projektről beszéltünk. Jó dolog az internet, de a személyes találkozást semmi sem helyettesíti” – vélekedett a szimpózium főszervezője.