Vizsgálják a Csallóköz ökológiai állapotát

A közelmúltban nyilvános fórumon vitatták meg „Az ökológiai stabilitás regionális területi rendszere a Dunaszerdahelyi járásban” elnevezésű tanulmányt. Ez a tanulmány leginkább a települések fejlesztéséhez elengedhetetlen területrendezési tervhez hasonlítható. Konkrét célokat határoz meg, és az egyes járások ökológiai hátterét vizsgálja, majd ezeket az ökológiai stabilitás szempontjából osztályozza stabil, kevésbé vagy közepesen stabil, illetve nagyon magas stabilitást mutató ökológiai elemekre. Az utóbbiak közé tartoznak azok az elemek, amelyek fenntartásához nincs szükség plusz energiabevitelre, az elemek alatt pedig természetes ökológiai rendszereket képzeljünk el, mint például erdőket, tavakat, folyamokat, természeti területeket. 

A szakemberek által kidolgozott, a régió ökológiai stabilitását taglaló dokumentumot még májusban véleményezték az érintett, zömében felső-csallóközi települések. Kifogásolták, hogy több témában is egyoldalú, például a bősi vízerőműnek csak a pozitív hatásait taglalja, a negatívokra nem tér ki. Azt is nehezményezték, hogy az értékelést készítő szakemberek valószínűleg csupán térképekből dolgoztak, reálisan egyszer sem voltak terepen. Utóbbit a nyilvános meghallgatáson a jelen lévő szakemberek meg is erősítették, azzal érveltek, hogy nagyon körülményes lenne minden ilyen ökológiai dokumentum előkészítésénél bejárni az egész terepet, ezért is fontos az érintett helységek visszajelzése, mint ahogyan történt ez a Dunaszerdahelyi járást érintő dokumentum esetében is. 

Kisebb parcellákat

A jelenlévők arra hívták fel egyebek mellett a szakemberek figyelmét, hogy a csallóközi intenzív mezőgazdaság területek sokkal veszélyeztetettebbek ökológiai szempontból, mint például Közép-Szlovákia erdős területei (a tanulmányt készítő szakemberek besztercebányaiak voltak, és a nyitrai egyetemmel közösen végezték a felmérést), mert ha a Csallóközben megszüntetnek egy szántóföld melletti erdős sávot, amely egyfajta biocentrumként, illetve biokorridorként működik, kilométerekre nincs egy másik, amely azt helyettesíteni tudná, ellentétben az erdőkben dúskáló Közép-Szlovákiával. Ennek kapcsán a jelen lévő települések képviselői azt is kérték, hogy konkretizálják a tanulmány nagy általánosságban megfogalmazott részeit.

„Például az egyik ilyen javaslat arról szólt, hogy a nagy táblás mezőgazdasági termesztés  maximálisan 20 hektárban legyen korlátozva. Jelenleg ugyanis gyakorlatilag nincs korlátozás a mezőgazdasági táblák nagyságát illetően. Somorja környékén például van egy 650 hektáros kukoricás, amit csupán a 63-as út és egy észak–déli irányba haladó harmadrendű út tör meg, semmi más. Nincsenek szélfogók, fákkal beültetett területek”

– ecsetelte a helyzetet Tóth László, a Somorjai Városi Hivatal közlekedési szakosztályának a vezetője, aki elsőként hívta fel a figyelmet a tanulmány hiányosságaira és foglalta össze azokat írásban. 

Stabil objektum

Az ökológiailag stabil objektum olyan terep, amely emberi beavatkozás nélkül működik. Az említett tanulmányban ilyennek van feltüntetve a bősi vízerőmű is. Ezt viszont senki nem gondolhatja, aki valaha is látta a terepet. Ennek a meghatározásnak az átminősítését is kérték a jelenlévők, részletesen taglalva a monstruózus építmény negatív hatásait, legyen szó a talajvízszint csökkenéséről, minőségének radikális romlásáról vagy a belső területek fokozatos kiszáradásáról.

Téma volt továbbá a biocentrumok számának aggasztó csökkenése, hiszen szinte már nincs is természetes vadon a Csallóközben, minden urbanizálódik, ahogyan az illegális szemétlerakatokról is szó volt, mert a műholdfelvételeken zöld dombként jelennek meg, de a vékony zöld réteg alatt több tízezer tonna, sok esetben toxikus hulladék lapul. 

A legtöbb hozzászólással egyetértettek a szakemberek, ezek alapján átdolgozzák a kifogásolt részeket, egy hónap múlva pedig ismét előterjesztik a települések vezetőinek.