Visszakérik a mentőorvosokat a gútaiak

Január elsejétől ugyanis a gútai mentőállomás kocsijaiban nincs orvos, csak mentőtiszt teljesít szolgálatot (stanica rýchlej zdravotnej pomoci – RZP). A Komáromi járásban csak egy RLP-állomás maradt, mégpedig Komáromban, amit a 110 ezres lakosú járásra nézve nem tartanak elegendőnek. A levélben arra is rámutatnak, hogy 5 évvel ezelőtt még 3 RLP-állomás volt a járás területén. Az orvossal működő gyorsmentő visszaállítása érdekében aláírásgyűjtés is zajlik Gútán.

A miniszternek címzett kérvény kezdeményezője Viola Miklós sebészorvos, városi képviselő volt, aki a Nyitra megyei önkormányzat egészségügyi bizottságának újonnan megválasztott elnöke is egyben. A kezdeményezést felkarolta Horváth Árpád, Gúta polgármestere; megszólította az alsó-csallóközi települések és a Hídverő Társulás településeinek polgármestereit, hiszen a mentőszolgálat ügye az egész járás, sőt, a környező települések lakosságát is érinti. Az alsó-csallóközi települések polgármestereinek csütörtöki találkozóján részt vett Németh Gabriella, az MKP szociális és egészségügyi alelnöke is, akitől szintén segítséget kértek az ügy előremozdításában. Bastrnák Tibor (Híd) parlamenti képviselő, az egészségügyi bizottság alelnöke ugyanakkor egyelőre nem kapott ilyen kérést a kezdeményezőktől.

„Míg öt évvel ezelőtt 3, ma már csak egy olyan állomás működik a Komáromi járás területén, ahol orvos is van a gyorsmentőkön – mutatott rá Viola Miklós. – Úgy gondolom, ezáltal sérül az itteni lakosok egészségügyi ellátáshoz való joga. Az RZP típusú gyorsmentőkön ugyanis 

csak mentőtiszt teljesít szolgálatot, aki elsősegélyt természetesen nyújthat a betegnek, de nem adhat gyógyszeres kezelést. És sokszor a percek is számítanak, amikor életmentésről van szó.” 
 

Állítását cáfolta Matej Polák, a mentőszolgálatot működtető ZaMED Kft. igazgatója. „Az RZP-k személyzetét diplomás mentőtisztek alkotják, akik a hatályos törvény értelmében a mentőautóban található valamennyi műszert használhatják, elvégezhetik a teljes kivizsgálást, és a helyszínen megkezdhetik a szükséges gyógyszeres kezelést” – mondta az igazgató. 

Egy magát megnevezni nem kívánó mentőtiszt szerint abból, hogy a gútai mentőállomás átminősült RZP-állomássá, a betegeknek semmilyen hátrányuk nem származik. „Az RZP mentőkocsi nem taxi, amelyik csak beviszi a beteget a kórházba. A mentőtiszt szakszerűen ellátja a beteget, és gyógyszert is adhat neki – mondta lapunknak. – Talán az egyetlen hátrány, hogy mi csak előzetes diagnózist állíthatunk fel, és minden esetben be kell vinnünk a beteget a kórházba. Kivéve, ha saját felelősségére ezt elutasítja. Ha orvos megy ki a beteghez, és úgy ítéli meg, hogy nem szükséges, eltekinthet a beteg kórházba szállításától.”

Matej Polák tájékoztatása szerint a mentőállomások hálózatát a minisztérium, az operatív központ és a szolgáltatók rendszeresen átértékelik, és az igényekhez igazítják. „2016-ban és 2017-ben a gútai RLP személyzetének túlnyomórészt olyan betegekhez kellett kiszállniuk, akik állapota nem igényelt orvosi beavatkozást. A központ éppen ezért legtöbbször nem is ezt a csapatot küldte a helyszínre, hanem a naszvadi vagy a nemesócsai RZP-t – ecsetelte az igazgató. – A változtatás óta eltelt egy hónapban azt tapasztaltuk, hogy a gútai RZP-állomás kihasználtsága sokkal jobb, mint a korábbi RLP. Ráadásul Gútán hamarabb is a helyszínre ér a segítség, mivel már egyenesen Gútáról indul a mentőkocsi, nem pedig egy távolabbi állomásról.”