Várja a látogatókat a Lehár-tárlat

Komáromban a 2020-as esztendőt csaknem Lehár-évnek lehet nevezni, hiszen a városban születésének 150. évfordulóján számos módon megemlékeztek a Víg özvegy szerzőjéről – a koronavírus által emelt akadályok ellenére is. Ennek a folyamatnak az egyik fontos állomása a DMM és a Lehár Ferenc Polgári Társulás szervezésében, illetve több intézmény hozzájárulásából létrejött több részből álló kiállítás.

A Monarchia szülötte

12, fényképekkel gazdagon ellátott panón Lehár Ferenc származását, életútját és zeneszerzői tevékenységét mutatja be a kiállítás, különös tekintettel a zeneszerző és szülővárosa kapcsolatára, nem feledve a személye körül kialakult kultuszt sem. Több komáromi fénykép szinte kuriózumnak számít, ilyenek mind a város központját 1870 körül ábrázoló, mind a Lehár családjáról készült fotók között megtalálhatóak. „Kiemelendő például az a kép, amit még szinte soha senki nem látott. A kép Komáromban készülhetett, egy öthónapos kis Lehárt tart a kezéban az édesanyja, Neubrandt Krisztina. Egy árverésen adták el a képet, így sikerült rátalálni“ – mondja a kiállításon minket végigkalauzoló Galo Vilmos, a DMM történésze, s a kiállítás egyik kurátora. A rövid, de átfogó igényű szövegek emellett bőven foglalkoznak a zeneszerző soknemzetiségű származásával, köztük magyar, cseh és német vonalakkal, de szépen végig lehet követni azokat a városokat is, ahol a majdani zeneszerző katonatiszt édesapját követve élt, illetve ahol aztán ő maga is élt. „Otthon érezte magát Fiumétől, Mostartól vagy Szarajevótól kezdve Prágáig, Bécstől egészen Lembergig. »Torniszter-gyerek« volt, vagyis katonagyerek mentalitást kapott ő is“ – mondja a történész.

A kiállításon megtekinthető egy, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum által kölcsönadott korabeli eredeti katonakarmesteri egyenruha, amelyhez hasonló uniformist maga Lehár is viselt, amíg a hadsereg akalmazásában állt. Egy stilizált, a két világháború közti zeneszerzői dolgozószobát idéző enteriőrt is berendeztek a kiállítás kurátorai, amely mellett még eredeti kották, könyvek és dokumentumok láthatóak, valamint a zeneszerző viaszfigurája és az operettjeire jellemező színpadi öltözetek. Egyfajta ráadásként a komáromi Lehár-szobor állíttatásáról is látható a teremben egy kisebb bemutató.

A tárlathoz tartozik még egy nemzetközi plakátgyűjtemény is, amelyek egy-egy Lehár-operett előadását hirdették valaha, illetve néhány felvételt is meg lehet nézni Lehárról és az műveiről – valamint az érdeklődők a komáromi Lehár Ferenc Polgári Társulás működéséről is megtekinthetnek egy képes ismertetőt.

A kiállítás hányatott sorsa

A tárlatnak némileg mostoha sors jutott ki a járványhullámok miatt. A DMM gyűjteményeiben csak néhány eredeti tárgy kapcsolódik Lehárhoz, s már ezért is több helyről kellett összegyűjteni a kiállítás tárgyait. A koronavírus okozta korlátozások miatt azonban ebben sem sikerült megvalósítani az eredeti terveket, Bécsből például nem tudták megkapni Lehár eredeti rádióját. Eredetileg tavasszal nyílt volna meg a tárlat, majd a halasztást követően gondok akadtak. Egyrészt megnyitó nélkül kellett elindítani a kiállítás, másrészt viszony ugyancsak a vírushelyzet miatt nem tudták most bemutatni Klemen Terézia és Margitay Zoltán közös könyvét, amely Az operettkirály címet viseli, s Lehár életútját dolgozza fel. A járványügyi óvintézkedések miatt egyszerre csak korlátozott számú ember tartózkodhat bent a kiállítóteremben.

A tárlat február 12-ig látogatható hétfőtől péntekig 9:00 és 16:00 között