Vár állott, most kőhalom

A legépebben mind a mai napig a zempléni földvár maradt fenn. Közvetlenül a község fölé magasodnak sáncai, amelyek elég nehezen kivehetők, mivel sűrű bokrokkal borítják. Alaprajzát tekintve lapított tojásdad alakú, észak-déli irányba kb. 300 m, kelet-nyugati irányba 200 m széles. Sáncai északon és keleten a Bodrog egykori fő medre fölé magasodnak. A sáncokról szemlélődve, a szép kilátáson kívül érthetővé válik a hely egykori stratégiai jelentőségét. Bár némely kutató szerint sáncainak egy része már a kelta időkben állt, de mostanáig nem került elő a sáncok alapjaiból a 11. századinál régebbi lelet, tehát hamarabb aligha épülhetett. A források szerint már Szent István idejében itt volt a megye központja, ahol korabeli presbiteri templom állt, Szent Györgynek szentelve. A régészeti feltárásokból kiderült, hogy már a 14. században a sáncon temetkeztek, tehát védelmi funkcióját korán elvesztette, ami érthető, hisz a Magyar Királyság határai ez időben már igencsak kitolódtak. Lehet, hogy a sáncokon korábban bizonyosan meglévő felépítmények (fa védművek) is ekkor enyésztek el. A földvárnak e kortól kezdve már csak megyeközponti szerepe maradt meg, de ez is megszűnt a 17. században, amikor megépült a szomszédságában álló – ma is meglevő – megyeháza. Végül e század végén Zemplén megyeszékhelyi kiváltsága is odalett – ezt a szerepet Sátoraljaújhely vette át.

Battyán

Először 1560-ban akart itt várkastélyt építeni Székely Antal, ezt azonban Bocskay Miklós megtiltotta. 1648-50 között Tárkányi István négyszögletű várkastélyt épített kápolnával. 1706-ban lerombolták, fölépült, 1711-ben újra lerombolták. A keleti oldala maradt meg az eredeti építménynek, a többit egy évszázada lebontották, majd a megmaradt részt 1889-ben felújították. A II. világháború után előbb terményraktárnak használták, majd a romossá vált kastélyt 1967-ben lebontották.

Királyhelmec

A Pálóczi-birtokok megszerzése után Perényi Péter egy várkastélyt épített, valamikor 1526 után. Első írásos említése 1532-ből származik. 1548-ban – Perényi halála után – az országgyűlés elrendelte lebontását, de erre leghamarabb Perényi Gábor kiűzése után kerülhetett sor, tehát valamikor 1558 tájékán. Köveinek egy részét felhasználták a Lorántffy-kúria építésénél. Ma már csak két fala áll – romosan – Csonkavár néven, a város fölött.