„Van létjogosultsága az itteni népzenei fesztiválnak”

Tavaly, amikor elkezdtük szervezni a rendezvényt, azzal a szándékkal fogtunk hozzá, hogy az ország keleti régiójában olyan népzenei fesztivált hozzunk létre, mely hiánypótló a szlovákiai folklórfesztiválok palettáján. A zselízi vagy a gombaszögi fesztiválon időről-időre feltűnik ugyan egy-egy zenekar, de többnyire csak úgy, mint valamelyik néptáncegyüttes kísérőzenekara. A bodrogközi népzenei fesztivál nem titkolt célja, hogy elsősorban a hazai hagyományőrző cigányzenekaroknak és a táncházas zenekaroknak teremtsen fórumot. Természetesen a rendezvényen külföldi együtteseket is mindenkor szívesen látunk. Tavaly az itteni esemény Bartók Béla születésének 125. évfordulója jegyében zajlott. Volt Bartók emlékkiállítás, koncerteket, gyerekprogramokat és különböző kísérőrendezvényeket valamint két egész estét betöltő gálaműsor is szerveztünk Királyhelmecen. Mindezt három napba sűrítve. Az első évfolyamtól eltérően idén „csak” két gálaműsor megrendezésére futotta a költségvetésünkből. Ugyanakkor már tavaly gondolkodtunk azon, hogy el kellene vinni Királyhelmecről a Csatrangos valamelyik esti gálaműsorát a környező falvak egyikére, hisz tapasztalataim szerint faluhelyen a hasonló rendezvényeken sokkal szívélyesebb a közönség, mint a városokban. Idén így az egyik kihelyezett műsornak már tudatosan olyan „vidéki” helyszínt kerestünk, ahol adottak voltak a feltételek a színvonalas bemutatóhoz. Szerencsére Kopasz József, Nagytárkány polgármestere rendkívül segítőkésznek bizonyult, s örömmel adott otthont az egyik rendezvényünknek. A Tisza-parti községben így kitűnő gálát láthatott a közönség, szombat este alig fértek el az emberek a művelődési ház nagytermében.

Az idei rendezvény több mindenben is eltért a múlt évitől. Miben volt más a mostani Csatrangos, és mi indokolta a változtatásokat?

Elsősorban az anyagiak. Idén a tavalyi költségvetésünknek alig a felével rendelkeztünk. Sikerült ugyan a Nemzeti Kulturális Alaptól is támogatást szereznünk, de ez az összeg még a honi hozzájárulásokkal együtt sem volt több, mint a 2006-os költségvetésünk 50 százaléka. Nagy dilemma előtt álltunk: vagy kevesebb műsort szervezünk, vagy maradunk a tavalyi műsorstruktúránál, de akkor valószínűleg a produkciók minőségének rovására kellett volna kompromisszumokat kötnünk. Mi az előbbit választottuk, s utólag bebizonyosodott, jól döntöttünk.

Ön szerint Kelet-Szlovákiában van létjogosultsága ennek a fesztiválnak?

Mindenképpen. A nyugati régióban májustól késő őszig rendeznek fesztiválokat, s az emberek megszokták, hogy az egyik ilyen eseményről a másikra mennek. A nyugati fesztiváldömpinget elkerülendő, olyan új helyszínt kerestünk, ahol eddig még nem volt országos fesztivál, és ahol a népzene is kevésbé volt jelen. Megjegyzem, a Bodrogközben nagy múltú és kitűnő zenészek éltek, sajnos, mire létrejött az első Csatrangos fesztivál, sorra meghaltak ezek a muzsikusok. A rendezvénnyel így most részben az ő munkásságuknak és tehetségüknek állítunk emléket. Más kérdés, hogy gondok mindenütt vannak: az infrastruktúrával, a közönségszervezéssel stb. A Csonkavár melletti szabadtéri színpad helyett a királyhelmeci gálaműsort most egy kisebb helyszínen, a Lorántffy-kastély előtti téren rendeztük meg. Az a kevés néző, aki eljött, itt is nagyon lelkes közönsége volt a vasárnapi gálaműsorunknak.

Lesz harmadik évada is a Csatrangosnak?

Reményeim szerint igen. Jövőre is szeretnénk megszervezni az itteni fesztivált. Ahogy azt az előbb is mondtam, a Hagyomány Alap és a szakma részéről is van igény egy ilyen rendezvény megszervezésére az ország keleti régiójában.

Jövőre, ha tényleg sikerül újra megrendezni a fesztivált, az eddigi tapasztalatok alapján a szervezőknek milyen további változtatásokat kell eszközölniük?

Szeretnénk, ha a Csatrangos jövőre újra háromnapos rendezvény volna. Voltak olyan felvetések is, hogy a jövőben más helyszínt kellene találnunk a fesztiválnak, olyat, ahol jobb feltételek mellett, könynyebben megszervezhető lenne. Én azt mondom, a fesztivált semmiképp se vigyük el a Bodrogközből, hanem találjunk neki egy az eddiginél megfelelőbb nyári időpontot, és a szervezést is kezdjük el korábban. Szerintem a Csatrangossal kapcsolatos minden eddigi probléma megoldható. Természetesen ehhez nekünk is többet kell majd lobbiznunk a pályázati pénzek megszerzéséért. Az idei fesztiválon egyébként két falu is jelentkezett, hogy jövőre szívesen adnának otthont a Csatrangos fesztivál valamelyik rendezvényének. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő, a falusi közönség elé mindenkor nagyon szívesen viszem el a rendezvény műsorait.