Valószínűleg nem szűnik meg az ózonlyuk

Hiába foltozzuk be a sarkkörök felett található ózonlyukakat, mivel a következő évszázadban a közepes földrajzi szélesség mentén – ahol az emberiség igen nagy része él – egyre rosszabb lesz az ózonszint. Ellentétben a mostani helyzettel, az ózonréteg a nyár végi kánikula alatt lesz a legvékonyabb, tehát a napimádóknak jobban oda kell majd figyelniük az UV sugárzás veszélyeire.

Eddig leginkább a sztratoszférában felgyülemlő klór és bróm tartalmú vegyületek miatt alakultak ki időszakos ózonlyukak, de az 1987-ben elfogadott Montreali Egyezmény hatására világszerte csökkent ezeknek a káros anyagoknak a kibocsátása. Emiatt többen úgy gondolták, hogy a sarkkörök felett található ózonlyukak a század közepére befoltozódnak, és máshol is javul majd az ózonréteg állapota. Az ausztráliai CSIRO kutatóközpont elemzése azonban kétségbe vonja ezt a következtetést.

Ian Plumb kollégáival kiderítette, hogy egy másik ózonromboló vegyület, a nitrogén-oxid emelkedő mértékű kibocsátása a közepes földrajzi szélesség mentén vissza fogja fordítani a fejlődést, és további romlás várható. A nitrogénes műtrágyák lebomlása, egyes ipar műveletek során és a fosszilis tüzelőanyagok égetésekor nitrogén-oxid szabadul fel. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága becslései szerint a gáz koncentrációja 2100-ra 45 százalékkal fog megemelkedni.

Jelenleg a közepes földrajzi szélességen hat százalékkal vékonyabb az ózonréteg, mint 1980-ban. Ez egy ideig javulni fog, de 2040 után megfordul a folyamat, és a század végére kilenc százalékkal lesz vékonyabb, és gyorsan fog romlani az állapota.