„Választóink semmit sem bocsátanak meg nekünk!”

A város tulajdonában lévő cégek közül csupán a helyi idegenforgalmi vállalat termelt veszteséget, mégpedig 4,6 millió koronát, míg a művelődési központ, a Schola Comaromiensis és a nyugdíjasotthon nem lépte túl a számára előirányzott keretet.

Kedvezőtlenül alakult viszont a költségvetési eszközök felhasználásának mértéke az oktatási intézményeknél; az első félév végére a Rozmaring utcai alapiskolában például elérte az 58,7, a Határőr utcaiban pedig az 55,7 százalékot. Még rosszabb a helyzet a napközi otthonok esetében, amelyek hat hónap alatt átlagosan 80-82 százalékban használták fel az éves keretüket.

Jóváhagyta a testület az óvodai-iskolai étkezéshez való szülői hozzájárulás összegének emelését – egységesen négy koronával. ĺgy szeptembertől a 2–6 éves gyermekek szülei az eddigi 26 korona helyett 30, a 6–11 éves diákoké 21 helyett 25, a 12–15 éveseké pedig 23 helyett 27 koronát fizetnek majd. „Erre az emelésre azért volt szükség, mert a nyersanyagárak egyre magasabbak, ami – azonos hozzájárulás mellett – az adagok csökkenését vonta volna maga után” – magyarázta Bastrnák Tibor polgármester.

A képviselők általános érvényű rendeletben szabályozták az iskolák és iskolai intézmények által felkínált helyiségek bérleti díjának nagyságát. Ennek értelmében az irodákért évente 750 korona kérhető négyzetméterenként, a raktárhelyiségekért és a garázsokért pedig 500 korona. A befolyt összeg egyötödét az oktatás színvonalának növelésére, 80 százalékát pedig karbantartásra, javításokra fordíthatják.

A képviselők ismételten jóváhagyták a hajógyár bejáratához közeli autóbusz-megálló melletti tér eladását a Real N és a Demarkt társaság részére, amelyek benzinkutat szeretnének építeni az adott területen. A polgármester még a szavazást megelőzően jelezte: mivel a javaslat megegyezik az eredetileg elfogadott, és az általa egyszer már megvétózott határozattal, újbóli megszavazása esetén nem tehet mást, mint hogy ismételten él vétójogával. A polgármesternek eredetileg és most is az volt a fő kifogása, hogy a képviselők nem egyenlő feltételek mellett kínálják fel eladásra az egyes városi ingatlanokat. Lényegében emiatt nem született döntés két további ingatlan eladásáról, mivel a Tekom egykori irodaépületét a becsült ár kétszereséért, egy Dunaradványon található ingatlant pedig háromszorosáért kívánták eladni a képviselők. A polgármester és egyes képviselők közti parázs vitát követően végül e két ingatlan eladásáról nem döntöttek.

A testületen belül abszolút többségben lévő MKP-s képviselők – vagy legalábbis egy jelentős csoportjuk – és a polgármester közti, egyre gyakrabban felszínre kerülő nézeteltérés abban is megmutatkozott, hogy a képviselők Bastrnák ismételt felkérése ellenére sem voltak hajlandóak foglalkozni annak a 3,6 millió koronának a sorsával, amelyet még 2002 nyarán utalt át a város a Xerex cégnek. Az átutalás az akkori testület jóváhagyása nélkül történt, és a gázgyárral szembeni tartozás egy részének törlesztésére szolgált volna. Ám az összeg nem jutott el a gázgyárig, és az említett cég azóta sem végzett semmilyen egyéb ellenszolgáltatást a város részére. Erre a tényre egyébként egy korábbi ülésen már a főellenőr is felhívta a testület figyelmét. Mindezen előzmények után érthető, hogy a polgármester miért az alábbi szavakkal zárta be az ülést: „Gondolkodjanak el azon, hogy a választásokat követően közös úton indultunk el. Gondolkodjanak el azon is, mit szavaztak ma meg, és mit nem, s hogy mindez milyen következményekkel jár majd. Választóink semmit sem bocsátanak meg nekünk!”