Valami piros a laktanyában

A kiskatonák igazán nem panaszkodhattak, egy ugrásra voltak a legjobb sörözőktől és üzletektől, eltávozáskor nem kellett több kilométert utazniuk egy kis mulatság kedvéért.

Régesrég nincsenek a városban kiskatonák, a laktanyák állapota egyre elszomorítóbb, és még mindig nem tudni, mi lesz a sorsuk az épületeknek és a körülöttük lévő tágas térségnek. Holott a városban nincs elég parkolóhely, amióta gőzerővel folyik az építkezés, néhány középiskolának pedig nem ártana, ha a városhoz közel volna a kollégiuma. És néhány jó akusztikájú vagy jó megvilágítású terem „ráférne” a művészekre, kultúrára is.

Ez utóbbit már pedzegetik a kaszárnyák vonatkozásában, voltak már kísérletek a Kukučín utcai objektumok kulturális célú kihasználására. Az egyik ilyen, épp jelenleg futó projekt a Valami piros című interaktív színházi előadás, melyet szlovák–francia koprodukcióban láthat majd a nagyérdemű.

Aki azonban azt várja, hogy széksorokat, színpadot, függönyt és ruhatáros néniket fog látni a laktanyában, nagyot csalódik, ha betéved az előadásra. A Valami piros nem lesz hagyományos színdarab. Egyszerre több teremben játszódó performance lesz, a nézők nem ülnek le, hanem ide-oda vándorolnak a hatalmas hodályban, ott időznek el, ahol jó#esik, addig, ameddig jólesik. Az előadásnak se vége, se hossza nem lesz. Azaz nincs kezdési ideje, a nézőket kisebb csoportokban negyedóránként engedik a helyszínre.

Belépve egy erdőt szimbolizáló zöldre festett teremben találják magukat, ahol piros trikós színészek olvassák mikrofonba Piroska és a farkas meséjét, hol franciául, hol szlovákul. Az erdő után egyfajta panelerdőt láthatunk, ez a meditáció helye, ahol függönyökre vetített szavakat, mondatokat véshetünk agyunkba, míg a kiutat keressük a furcsa teremből. Egy sötét színekkel festett szobában vetítés folyik, ez a farkas vacka, kis fantáziával kiszűrhető a gomolygó formákból a ragadozó fizimiskája. Egy agresszíven pirosodó helyiségben pedig Piroska lakhelyére ismerhetünk, de hogy itt mi történhet a nézővel, előre nem árulták el, akár tömegtánccá is fajulhat Piroska meglátogatása.

A szlovák–francia előadásban öt Piroska van, a lyoni Lá Hors De és a kassai Divadlo na peróne színészeiből, és alighanem farkasokból sem lesz hiány. A projekt szerves részét alkotják a franciaországi, németországi, ausztriai, magyarországi és szlovákiai emberekkel felvett beszélgetések is, ezeket az utcákon forgatták, arra kérve a járókelőket, meséljék el a Piroska és farkas általuk ismert verzióját. A tapasztalatok beépültek a produkcióba, melyet Nathalie Veuillet francia rendező komponált egységbe.

Lyon és Kassa együttműködése annál is figyelemre méltóbb, mivel mindkét város megpályázta a kulturális főváros címet, és be is jutott a szűkebb válogatásba. Már most is több közös terv létezik, melyeket győzelem esetén a két város felhasználhat 2013-ban. Persze ehhez több kell valami pirosnál, hiszen mindkét városnak három másik jelöltet kellene legyőznie.

A Kukučín utcai kaszárnya a további tervekben is szerepel. Kulturális központot szeretnének létrehozni az épületben, melyben a különböző, kultúrával foglalkozó szervezetek otthonra találhatnának. Emellett működhetne itt egy „kulturális inkubátor” is a kezdő művészek „melengetésére”, és kiállítóhelyiségek létrehozására is alkalmas lenne a hatalmas, kihasználatlan épület. Mindenesetre méltóbb feladatot látna el, mint most, mikor javarészt csak üresen árválkodik.