Hogyan törődnek a kismamákkal a szülés előtt, milyen körülmények között szülhetnek az egyes szülészeteken, esetleg milyen plusz szolgáltatást nyújthat a szülészeti osztály? Ezzel kapcsolatos kérdésekre keresett választ a természetes szülési módot propagáló Pro Natal Polgári Társulás azzal a felméréssel, amelynek során az ország összes kórházába elküldte kérdőívét.
Vágsellyei kórházi hétköznapok
A Kürthy ikrek KomárombólVas Gyula illusztrációs felvételeAz idén tavasszal végzett felmérés kiértékelése az interneten olvasható (www.porodnice.sk). Itt egyebek mellett feltüntetik azokat a kórházakat, amelyek nem kapcsolódtak be a kérdőív kitöltésébe. Ezek között szerepel a vágsellyei kórház is. Mária Jarošová igazgatónőt meglepte a kérdésünk, és közölte, azért nem kapcsolódtak be, mert nem is tudtak róla, hozzájuk nem jutottak el a kérdések. Ugyanakkor készségesen közvetített számunkra egy beszélgetést a kórház nőgyógyászati és szülészeti osztályának főorvosával, aki tájékoztatott az itteni körülményekről. Vladimír Krekule főorvostól, valamint Mária Gromová főnővértől megtudtuk, hogy a vágsellyei szülészeten teljes úgynevezett rooming-in rendszer működik, azaz az újszülöttek születésüktől együtt lehetnek az édesanyával. Ha az anya kéri, rögtön a szülést követően a mellére teszik a gyereket (vannak szülészetek, ahol a gyereket előbb elviszik, megmossák, bepólyálják és az anya csak ezután láthatja). Ha az anyának pihenésre van szüksége, az újszülöttet külön helyiségben tartják, de a nővérek éjszaka is hordják őket az édesanyához szoptatásra. A gyeremekeket kizárólag anyatejjel táplálják, műtáppal csak abban az esetben, ha az édesanyának nincs teje. Nem engedélyezett, hogy a gyereket valaki másnak a tejével táplálják – ha például az elegendő tejjel rendelkező másik édesanya ezt felajánlaná –, mert nincs pasztőröző berendezésük, enélkül pedig fennállhat valamilyen fertőzés, például szifilisz átvitele az újszülöttre. Az anyát a gyermekével általában öt-hat nappal a szülés után engedik haza, ez alatt az idő alatt az édesanya a nővér felügyelete mellett maga fürdetheti a gyerekét, megtanítják a helyes táplálásra, pólyázásra és egyéb technikákra. Éppen ezért ma már nem létezik a múlt rendszerben szokásos úgynevezett terepnővéri szolgálat, amikor a védőnő még a szülés után hat hétig otthon látogatta az anyukát. Ami a szülés előtti gondoskodást illeti, ez a nőgyógyász magánorvosok hatáskörébe tartozik. A szülés előtti felkészítő tanfolyamok, amint az a szocializmus alatt létezett, ma már a fizetett szolgáltatások kategóriájába tartozik, és Vágsellyén csak azért nem működik ilyen, mert a kismamák részéről nincs rá igény. Jelenleg negyven kismama látogatja a nőgyógyász szakorvosokat, és közülük csupán egy jövendő anyuka érdeklődött ilyen szolgáltatás iránt. A főorvos úgy tudja, hogy például Nyitrán ezer koronát fizetnek a kismamák ilyen tanfolyamok látogatásáért. A szülészetre az édesanyának csak az alap ellátási dolgokat kell magával hoznia, vagyis hálóinget, pongyolát, papucsot. Papírpelenkát a kórház is ad, de ebből nincs elegendő azért ezt is kell magával hoznia. A vágsellyei szülészeten megengedik, hogy a szülésnél jelen legyen a férj, a partner vagy a kismama más közeli hozzátartozója, barátnője. Erre már a szülészet nyolc évvel ezelőtti átépítése során is gondoltak, és külön szülőboxokat alakítottak ki. Az anyák mintegy 10 százaléka használta ki ezt a lehetőséget.
Az ankét kérdései között az is szerepel, hogy milyen testhelyzetekben lehet szülni az egyes szülészeteken. Vágsellyén a klasszikus helyzetben, háton fekve szülnek a nők. A főorvos előtt ismeretes, hogy vannak helyek, ahol például guggolva is szülnek, erre azonban speciális szék szükséges, ilyen a vágsellyei szülészeten nincs. De eddig nem is fordult elő, hogy valaki kérte volna, hogy a szokásostól eltérő testhelyzetben szülhessen. Olyan kérdés is szerepel a kérdőíven, hogy van-e lehetőség ún. epidurális anesztézissel szülni. (Az édesanya gerincébe érzéstelenítőt vezetnek be, hogy ezzel enyhítsék a szülési fájdalmakat). „Az epidurális anesztézis mostanában divat, ahogyan egyéb módon is divat befolyásolni a szülés természetes módját, de mi ezt nem alkalmazzuk” – mondta a főorvos.
A közel 60 ezer lelket számláló vágsellyei körzetben a falvakban öt nőgyógyászati magánrendelő, illetve a sellyei kórházban további két magánrendelő működik. Az itteni szülészeten tavaly kb. 570 gyermek született, az idén úgy néz ki, csak valamivel haladja meg az ötszázat ez a szám. Ezzel szemben tíz évvel ezelőtt évente ezerkétszáz gyerek született ugyanebben a körzetben. Krekule főorvos úgy véli, ennek a csökkenésnek az oka a lakosság általános szociális helyzetének romlása, egyszerűen az anyagi helyzetük miatt nem mernek vállalni több gyereket, de emellett a fiatalok szexuális érettsége is változik. Azelőtt 15-16 éves lányok már nemi életet éltek, ma ez 18 év felé tolódott ki.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.