Utazniuk kell a gyerekeknek, de nincs meleg kabátjuk

Bari Zdenek: „az a legnagyobb baj, hogy a gyerekeknek a negyedik évfolyam után a városi iskolákban kell folytatniuk a tanulmányaikat.” Hideg őszi napon a rimaszombati Dúsa úti lakótelep, ismertebb nevén a Feketeváros más arcát mutatja, mint nyáron. Üresek a bérházak közötti zöld övezetek, aki nem járatos a vidéken az ilyenkor nem sejtené, hogy a néhány négyzetméternyi területen nyolcszáznál több ember él.

A hat bérházban roma családok laknak. A csípős szél most mindenkit a szobába parancsolt, csupán néhányan ácsorognak kint egy kopott Moszkivcs mellett. Javítják, megtolják néhány métert. Nem indul be, hát bütykölik tovább, aztán megint tolják. Sehol egy kiváncsiskodó gyerek, állítólag reggel valamennyien iskolába mentek.

Szeptembertől szigorú igazgató vette át az irányítást a Dúsa Úti Magyar Tannyelvű Alapiskolában. Ha észreveszi, hogy valamelyik osztályban hiányzik egy tanuló, a keresésére indul. És ha kint az utcán nem találja, otthon keresi – egyszer állítólag a szülők szeme láttára húzta ki az ágy alól az egyik kis iskolakerülőt. Mindezek ellenére a Feketeváros lakói elégedettek az új igazgatóval, igaz a régi ellen – aki az idén vonult nyugdíjba – sem volt kifogásuk. Elégedettek az iskolával is, a szülők szerint csupán „egy nagy baj van vele”, hogy már nem bővíthető. A felsőtagozatosok Rimaszombatba járnak, és ez nagy gond, főleg így hideg napokon, de nem öröm az utazgatás nyáron sem. A Dúsa úti lakótelep ugyanis vagy három kilométerre fekszik a várostól.

Tóth Vilmos, igazgató. Ha észreveszi, hogy valamelyik osztályban hiányzik egy tanuló, a keresésére indul.A szerző felvételeiTóth Vilmos iskolaigazgató az irodájában fogad. Egy öltönyös férfi ül vele szemben; kiderül, az idegen akcentussal, de magyarul választékosan beszélő látogató gyakori vendég az iskolában. Bari Zdenek a Dúsa úti lakótelepi iskola szülői tanácsának a tagja. A Bari családból eddig két kislány fejezte be tanulmányait a Feketevárosban, most a városi magyar alapiskolában tanulnak tovább. A 13 éves Patrícia fogorvos vagy fogtechnikus, a 12 éves Denisza pedig cukrász szeretne lenni. A 9 éves Romant nem foglalkoztatja még a pályaválasztás kérdése, ő másodikos, osztályt ismételt.

– Tudja, mi három nyelven beszélünk, de otthon jobbára oláh cigányul társalgunk, emiatt a gyerekeknek nagyon nehéz elvégezni az első osztályt – mondja Bari Zdenek. – Nem értik a nyelvet, sokan ezért ismételnek évet és nem azért, mert buták. Nézze, ezen a lakótelepen vannak magyar, szlovák és oláh cigányok, otthon mindenki a saját nyelvén beszél, tehát mindegy, milyen tannyelvű az alapiskola, a gyerekek egy része az első osztályban nem érti a tanítót. Egy év kell az idegen, ez esetben a magyar nyelv elsajátításához. De nem az a legnagyobb baj, hogy megbuknak a gyerekek, hanem az, hogy a negyedik évfolyam után a városi iskolákban kell folytatni a tanulmányaikat. Megmondom őszintén, nincs mindenkinek meleg kabátja... Ez az iskola itt van a közelben, kiskabátban is átszalad a gyerek. Ha megéhezik és a szülőknek nem telik ebédre, hazamegy, eszik valamit. Ide nem kell autóbusszal utazni, jegyet venni... És gyakran tapasztaltam, hogy a városban nem az iskola felé veszik útjukat a gyerekek. A szülő nem mehet minden nap utána, de itt, a Feketevárosban nem kóborolhatnak el, mert szemmel tartjuk őket. Szeretnénk, ha kibővítenék ezt az épületet, hogy a gyerekek itt fejezhessék be az alapiskolát. Megtanulnak itt mindent, amire az életben szükségük lesz: írni, olvasni, meg egyebeket. Nem akarunk mi egy gyerekből sem minisztert csinálni. ”

Az iskolaszék legutóbbi ülésén is az épület kibővítése volt az egyik fő napirendi pont. Mivel kevés a tanterem, és már a folyosón is tanítanak, Tóth Vilmos igazgató szerint mindenképpen építkezni kellene, hogy bővíthessék az évfolyamokat. „Mi itt négy évfolyamban tanítunk, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók közül kevesen kerülnek fel a nyolcadik, illetve a kilencedik osztályba. Szerintem elegendő lenne három osztállyal, tehát három teremmel bővíteni az iskolát” – mondja az igazgató. Gondban van, mivel az oktatási intézményeket jövőre átveszik az önkormányzatok, s nem tudja, most hová forduljon. „Az önkormányzat még nem foglalkozik velünk, a járási hivatal pedig nyilván ilyen beruházást már nem vállal. Úgy tudom, a szülők kezdeményezése nem új, a lakótelepen két évvel ezelőtt vetődött fel először a gondolat. Én szeptemberben szembesültem először a problémával, és egyetértek a szülőkkel. Valóban szükség lenne az ötödik, hatodik és hetedik osztályra. A főbb okokat Bari úr már elmondta. Először természetesen kikérem a járási hivatal oktatási osztályának véleményét, és csak azután próbálok továbblépni” – folytatta Tóth Vilmos.

A Feketevárosban jelenleg mintegy száz diák tanul, a Rimaszombati járásban állítólag ez a legnagyobb létszámú alsótagozatos iskola. Tóth Vilmos – mint mondja – arra törekszik, hogy minél kevesebb tanuló hiányozzon az órákról. Van olyan nap, hogy négy családhoz is ellátogat: ellenőrzi, miért nem jöttek a gyerekek reggel az iskolába. Ha nincs komoly oka a hiányzásnak, valamennyi „lógóst” az osztályba parancsolja.