Ünnepi hangverseny a műemlék hangszeren

A műemlékként számon tartott orgona restaurálása egy évig tartott, az 1866-ban készült hangszert visszaállították eredeti állapotába. Az orgonaszentelést Józsa Attila bősi plébános, volt somorjai káplán celebrálta, ünnepi köszöntőt mondott Csáky Pál miniszterelnök-helyettes.

„Méltó befejezése volt ez a templomban tizenöt éve folyó felújításoknak. Újjáépült a főoltár, két mellékoltár, helyreállíttattuk a freskókat, és kívülről is megújítottuk az épületet. Sokat köszönhetünk Pogány Erzsébetnek, a helyi Csemadok-szervezet alelnökének, aki felfigyelt a budapesti Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatára, és Bugár Béla MKP-elnök is mellettünk állt, további támogatókat szólított meg” – mondta Barcsek Sándor esperesplébános. Az ő negyvenéves somorjai szolgálata alatt számtalan műemlék nyerte vissza eredeti szépségét.

Azután, hogy Mendelhson- és Liszt Ferenc-művek csendültek fel, a hívek nevében Pogány Erzsébet mondott köszönetet Barcsek Sándornak. Az ünnepségen részt vett Ittzés Mihály, a kecskeméti Kodály Intézet nyugalmazott tanára, a Nemzeti Kulturális Alap zenei kollégiumának volt elnöke.

A restaurálásokat a budapesti Nemzeti Kulturális Alapprogram tízmillió forinttal, a magyarországi OTP Bank, a pozsonyi Közép-európai Alapítvány és több vállalkozó összesen 5,5 millió koronával támogatta. A munkálatokat Vági Gyula budapesti orgonaépítő mester végezte; az ő nevéhez fűződik többek közt az esztergomi bazilika orgonájának felújítása is. Munkatársa Szucsák János volt. A sípok restaurálását, a hiányzó részek rekonstruálását Varga László taksonyi orgonaépítő vállalta, az orgonaszekrény felújítását pedig Staudt Mihály pozsonyi szobrászművész-restaurátor. Szakértőként végigkövette a munkálatokat Szabó Imre orgonaművész is. Ő úgy tartja, a Mooser-orgona helyreállítása egy kivételesen értékes, egyedi hangszer megőrzését jelenti, lehetőségei a liturgia szolgálata mellett hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszik.