Újra ragyog a Korona Somorján

Az 1727 és 1778 között épült paulánus kolostor csak tíz évig volt a szerzetesek otthona, mégis a város jellegzetes építményévé vált. Az elmúlt évszázadokban hivataloknak, intézményeknek, iskolának adott otthont, vendéglő is működött benne, innen a mai Korona elnevezés. A kilencvenes évek óta folyamatosan romlott a lakatlan, önkormányzati tulajdonban lévő épület állaga. Négy évvel ezelőtt a győri bencésekkel kötött együttműködés keretében sikeresen pályáztak EU-s támogatásra, amelyből felújították az épületet.

Történelmi hagyaték
A megnyitón Orosz Csaba polgármester és elődje, Bárdos Gábor beszélt az elvégzett munkáról és annak jelentőségéről. Az önkormányzat többször próbált forrást szerezni a felújításra, mindketten kiemelték, mennyire fontos a város történetében az, hogy újra közösségi térként szolgálhat az egykori kolostor. „A Korona múltunk őrzője, kapocs Somorja jelene és a több évszázados történelem között. Számos lelet került elő a földből, amelyeket somorjai elődeink használtak, de előkerült a városfal maradványa is, ami ékes bizonyítéka annak, hogy Somorja fontos település volt az egykori koronázóváros, Pozsony szomszédságában. Ennek az egykori virágzó városnak vagyunk az örökösei” – mutatott rá Orosz Csaba. Bárdos Gábor korábbi polgármester elődei és egykori somorjai polgárok nevében köszönte meg a munkát. „Szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik felismerték, hogy a múlt és a jelen közötti kapocs lehet a közösségi tér. Biztos vagyok benne, hogy az alapítók, a paulánus szerzetesek lelke is megnyugszik annak láttán, hogy a II. József idejében hozott rendelet és az utána elindult pusztulást követően újra közösséget gyarapító és szolgáló falak között lehetünk. Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy itt lehetek” – mondta a korábbi polgármester, aki részt vett a sikeres határon átnyúló együttműködés elindításában.

Közösségi tér
A 18. században épült templom és rendház a késői barokk építészet kiemelkedő alkotása. Közel kétmillió euró értékű támogatás és mintegy félmillió euró városi hozzájárulás kellett ahhoz, hogy újra régi fényében ragyogjon a Korona. Az elmúlt két évben felújították a külső és a belső homlokzatot, kicserélték az ablakokat, átrendezték a belső udvart. A földszinten turisztikai információs irodát, dísztermet, workshop helyiséget és öltözőket alakítottak ki. A cél, hogy kulturális és közösségi tér legyen a megújult kolostor. Orosz Csaba elmondta, a Koronának újra komoly szerepe lesz a város életében, kulturális és társadalmi, közösségi események helyszíneként.

Somorja múltja
Egy állandó kiállítást is berendeztek, amelyen bemutatják a kolostor történetét. A vitrinekben kiállított relikviák az átépítést megelőző ásatás során kerültek elő, de pozsonyi múzeumok is kölcsönöztek tárgyakat a tárlatra, amelyet Hushegyi János állított össze. „A látogató megismerheti a paulánus rendet, a kolostort, és a tárgyakon keresztül bemutatjuk a 18. századnak ezt a korszakát. A plébánia is kölcsönzött tárgyakat, érdekesség, hogy néhányat közülük még ma is használnak. A pozsonyi régészeti múzeum végzett néhány éve kutatást a szentély alatti kriptában, ahova szerzeteseket is temettek. Örülök, hogy a Szlovák Nemzeti Múzeumtól is kaptunk tárgyakat” – nyilatkozta lapunknak Hushegyi János.

A Korona jövője
Orosz és Bárdos is egyetért abban, hogy folytatni kell az ikonikus épület felújítását, a két emelet belső tereit ugyanis még nem tudták rekonstruálni. A város keresi a pályázati lehetőségeket, de emellett évente különítenek el pénzügyi keretet az épület fejlesztésére. „Arra kérem a városvezetést és a mindenkori városatyákat, hogy lehetőség szerint együttműködve az egyházzal is, többé ne engedjék azt a pusztulást, aminek tanúi lehettünk, amikor az épület olyan állapotba került, hogy meggondolnivaló volt, hogyan fogjunk hozzá a megújításához. Bél Mátyás már az 1730-as években azt mondta, hogy a város ékköve lesz a kolostor, maradjon ékkőnek, próbáljuk tovább gyarapítani és olyan tereket kialakítani, amelyekben együttműködve tudunk tenni a város javáért” – szólított fel Bárdos Gábor.