Újra élettel telik meg a vajkai ágrendszer

„30 éve nem történt ilyen fontos beavatkozás a vajkai ágrendszerben, ami egyszerre lesz jó a természetnek, a halászoknak, a vízgazdászoknak, a csónaktúrázóknak, az erdészeknek és mindannyiunknak” – tudtuk meg Tóth Lászlótól és Fodor Pétertől, a Dunavit– Dunamenti Tájvédelmi Társulat alapítóitól.

A Duna-ág medrét kiszélesítették, felélesztették a dinamikáját, ezzel élettel telivé tették a mellékgat. A növényzet néhány helyen már annyira elburjánzott, hogy víz is alig volt a mederben, ezt most sikerült kitisztítani és újra megnyitni. Egy adott ágrendszerben a dinamikának kulcsszerepe van, segít kitisztítani az árterületet, hogy szabad legyen a mozgás, ne rakódjon be az aljzat. A vajkai ágrendszerben ez az ág, több mint 30 évig volt elzárva. Az ágrendszer revitalizációja a legkiemelkedőbb állomása annak a nyolc éves projektnek, amely a dunai ártéri erdők védelmét és helyreállítását célozta meg. A múltban számos vízgazdálkodási módosításnak köszönhetően ez az ágrendszer jelentősen megváltozott, egyes részeit feltöltötték, elzárták, más helyeken erdei utakkal vágták át. A helyreállítási munkálatok öt hónapig tartottak, a BROZ természetvédői Doborgaz, Vajka és Bodak kataszterében dolgoztak. A betemetett részeket kivájták, utat engedve ezzel a víz szabad áramlásának.

A természetvédők 980 méter hosszan újra kiásták, bágerozták az eredeti folyó medrét és korrigálták azokat a szakaszokat, amikor a mellékág közúttal fut össze. A héten újra víz öntötte el az ágrendszet és az ártéri erdőt. Ennek eredményeként az ágrendszer teljes, 3,7 kilométeres szakaszán helyreállít az áramlás. Keret áteresztőket is kihelyeztek, amelyeken csónakkal is át lehet haladni, több kilométer hosszú új túraútvonalat nyertek ezzel a vízitúrázók. A természetvédők szerint az ágrendszer újjáélesztése pozitív hatással lesz a teljes ártéri erdő ökószisztémájának fenntartásában. Megfelelő élőhelyet teremt a veszélyeztetett, patakokat kedvelő halfajoknak és a kavicságyhoz kötött halak számára. A helyreállított ágrendszer ugyancsak fészkelőhelyként szolgál olyan veszélyeztetett madárfajok számára, mint a jégmadár és a partifecske. Ismét bebizonyosodott, hogy milyen fontos szerepük van a természetvédőknek, ők azok akik ezt a projektet megálmodták, megtervezték és megvalósították. A projekt 8 éve, 2016-ban kezdődött. A „Duna menti ártéri élőhelyek rehabilitációs és kezelési programja” LIFE európai úniós projekt kedvezményezett partnere a Pozsonyi Természetvédelmi Társulás (BROZ) volt. Kiemelt projektpartnerek a Vízgazdálkodási Építővállalat (Vodohospodárska výstavba, š.p.), a Vízgazdasági Kutatóintézet (Výskumný ústav vodného hospodárstva), Nemzeti Erdészeti Központ (Národný lesnícky centrum). Magyarországi partenrük a Duna-Ipoly Nemzeti Park volt.