Újabb szennyezés veszélyeztetheti a csallóközi vizet

A környezetvédelmi tárca már elkezdte az évek óta szivárgó vereknyei lerakat lezárását, de nem csak az egykori vegyüzem területén lehetek veszélyes anyagok a fővárosban. Egy polgári társulás szerint egész Pozsonyt behálózhatja a szennyezés.

Időzített bomba

A Mi vizünkért Polgári Társulás a héten hívta fel a figyelmet arra, hogy nem csak a vereknyei veszélyes hulladéklerakatból szivároghatnak vegyi anyagok a felszín alatti vizekbe, hanem a Récse városrész ipari zónájában, a kiskertes övezet közelében található lerakatból is. „Az egykori vegyi üzemekből feltehetően a kezdetektől, 1873-tól Miklós-majorba (Žabí majer) szállították a hulladékot egészen 2006-ig, a lerakat nem szakszerű helyreállításáig” - mondta Annamarie Velič a polgári társulás elnöke hozzátéve, hogy a Miklós-majorból induló kanálisból a Kis-Dunába és az egész Pozsonyon keresztülfolyó, ún. Smradľavky kanálisba, és ezáltal a csallóközi talajvízbe kerülnek a veszélyes anyagok.

Mérgek a vízben?

A polgári társulás közölte, főként illékony, de rákkeltő és már betiltott anyagokat mutattak ki a kanális vizében. Egyebek mellett lindán rovarirtó szer maradványait, valamint  2-Methylbenzothiazolt, benzolt, triklóretént, diklórbenzolt és triklórbenzolt.

„Sok anyag koncentrációja tízszerese a szanációra vonatkozó limitnek. A lerakaton kiskertes övezet van, kutakkal. A kertészek nem isznak az innen nyert vízből, mert tudják, hogy egy hulladéklerakaton van a kiskertjük” - folytatta Annamarie Velič.

Az aktivisták azt állítják, hogy a levegőben is érezték a szerek bűzét. Az általuk felsorolt vegyszerek egyike, a diklórbenzol belégzés esetén szem- és tüdőirritációt okozhat. A lindán rovarirtó növényvédő szer, amely belélegezve köhögést, torokfájást, lenyelve hányingert, hasmenést, fejfájást, szédülést okozhat. Hosszútávú káros hatása egyelőre nem bizonyított. A benzol oldószer erősen mérgező és rákkeltő. A triklóretén szerves vegyület, nagy mennyiségben mérgező.

Hiányzó ellenőrzés

A polgári társulás tagjai rámutattak, hogy a fővárost átszelő kanálisból Pozsony más részein is szivároghatnak szennyező anyagok a vízbe, és egészségügyi kockázatot jelenthetnek a lakosokra nézve. „Meg kell jegyezni, hogy ez csak egyike a veszélyes szennyező anyagok forrásának Pozsony területén. Mivel nincs működő ellenőrzőrendszer, ezért nem ismert a szennyezés, valamint a lakosság veszélyeztetettségének valódi mértéke. Alkotmányos jogunk ismerni a környezetet és elképzelhetetlen, hogy a fővárosban élők ne tájékozódhassanak arról, mi lehet veszélyes az egészségükre, ha az állami szervek már rég tudnak róla” - folytatódik a társulás közleménye utalva arra, hogy mivel nincs ellenőrzés, a lakosságot sem lehet tájékoztatni az esetleges egészségügyi kockázatokról.

Tiszta víz

Pozsonyban tiszta víz folyik a csapból, így reagált Peter Podstupka a Pozsonyi Vízművek (BVS) kommunikációs vezetője a Mi vizünk sajtótájékoztatójára. Podstupka leszögezte, hogy a társulás által említett szennyezés nem fenyegeti a vízművek forrásait. Emellett a Regionális Közegészségügyi Hivatal rendelkezései alapján rendszeresen ellenőrzi a vezetékes víz minőségét.

„A szennyezéshez eső legközelebbi kút is több mint 18 kilométerre van az említett lerakattól és valamennyi forrásunkat rendszeresen ellenőrizzük. Biztosítjuk az embereket, hogy jelenleg semmi nem fenyegeti a vezetékes víz minőségét” - folytatta  Podstupka.

Sok lerakat

A Miklós-majori lerakat a Pozsony területén található 223 regisztrált környezeti teher egyike. „Legkevesebb 10 közülük nagy kiterjedésű környezeti teher, amely egyértelmű egészségügyi kockázatot is jelenthet” - vélik az aktivisták hangsúlyozva a hatékony ellenőrző rendszer kiépítésének szükségességét.

A minisztérium kutat

A környezetvédelmi minisztérium a polgári társulásra reagálva közölte, hogy a Miklós-major területén már folyamatban vannak a mentesítést megelőző munkák.

„Csallóköz ivóvízkészletét ez a régi teher nem veszélyezteti. A szóban forgó csatorna ugyanis nincs kapcsolatban a csallóközi ivóvízzel” - tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.

A tárcától megtudtuk, hogy mivel a vereknyei lerakó tényleges veszélyt jelent a vízkészletre, ezért előbb ott láttak munkához. A Miklós-majorban is történtek előrelépések, befejeződött a földtani kutatáshoz szükséges közbeszerzés és fúrásokat is végeztek. „A kivitelező jelenleg a megszerzett adatokat elemzi, melyekből megállapíthatók a terhelés pontos paraméterei, vagyis a szennyeződés mértéke és kiterjedése. A jelentés alapján születik majd döntés a kármentesítés lehető legjobb módjáról. Közben pedig a szükséges eljárások is folynak” - tette hozzá a tárca sajtóosztálya, amely a Lex Csallóköz vízvédelmi törvény fontosságát is kiemelte.

A kapszula nem elég

A tárca kapszulát épít az egykori vegyüzem szivárgó lerakata köré Vereknyén. A tervek szerint így gátolnák meg azt, hogy az ott tárolt anyagok tovább szennyezzék a vizet. A polgári társulás azonban csak részmegoldásként tekint a kapszulás lezárásra, amelynek fenntarthatóságát jelentősen befolyásolja az, hogy hogyan tisztítják meg a szennyezett vizet, valamint a föld alatt, 5-7 kilométeres kiterjedésű körzetben áramló anyagok is veszélyt jelenthetnek.