Újabb horvát kiállításon a komáromi leletek

Még novemberben, a komáromi Duna Menti Múzeum részvételével nagyszabású kiállításra került sor a Zágrábi Régészeti Múzeumban, ahol egy térben került bemutatásra szlovákiai és a horvátországi leletek. Előbbi külön kiállításon volt látható a horvát vidéken, a Koprivnicai Városi Múzeumban „Avarok és szlávok a Dunától északra” címmel.

A nagyjából 250 éven át, a 6. és a 9. század között fennálló Avar Kaganátus területileg a Kárpát-medence jó részét lefedte. Az avarok, valamint a velük együtt élő más népek, így a korabeli szlávok régészeti leleteinek összevetése és egy térben való bemutatása igazi tudományos csemege. A mintegy 250 szlovákiai kiállítási tárgy a komáromi intézmény mellett a Szlovák Nemzeti Múzeum turócszentmártoni múzeumai, a Nagytapolcsányi Tribecs Múzeum, a nyitrai Régészeti Intézet anyagából, valamint a csehországi Naďa Profantová magángyűjteményéből származott.

Összefüggések

Az Új Szónak Ivan Valent, a koprivnicai intézmény munkatársa elmondta, a szlovákiai anyag teljességre törekvő és az összefüggéseket megmutató metszetet ad az egykori kaganátus északi területének avar és szláv közösségeiről.

„Egymástól távol eső vidékek kapcsolatairól szól a tárlat, valamint a kaganátus északi határvidékének társadalmáról – így például bizonyítékkal szolgál a női harcosok létezésére”

– mondja Valent, majd hozzáteszi a szlovákiai régészeti anyag a kutatók segítségére van a korabeli közösségi élet (temetkezési szokások, mesterségek, gazdálkodás, kereskedelem) számos szegmensének rekonstruálásában. Ami a horvát és szlovák kiállítási tárgyak összevetését illeti, Ivan Valent kiemelte, noha a lelőhelyek fizikailag távol vannak egymástól, viszonylag egységes képet mutatnak maguk a leletek:

„A társadalmi élet, illetve az azon belüli változások az egész területen ugyanúgy éreztették a hatásukat. Ugyanakkor, ha az egyes tárgyakat vesszük szemügyre, láthatóak lesz a megformálásuk és a díszítésük közti eltérések, ami a megrendelők és a készítők egyéni ízléséről árulkodik”.

A kooperáció mélyítése

Csuthy András, a Duna Menti Múzeum régésze, és a kiállítás egyik rendezője lapunknak beszámolt a horvát kollégákkal való kapcsolatépítésről. A zágrábi kiállítást lezáró, Vinkovci városában megrendezett konferenciát „az utóbbi idők egyik legjobb szakmai fórumának” nevezte, amely ráirányította a szlovákiai kutatók figyelmét is az ottani régészeti leletanyag fontosságára. A komáromi szakember úgy sejti, „ez még csak a kezdet”, a jövőben is együtt fognak működni a horvátországi kollégáikkal. Hozzátette:

„A szlovákiai anyag ebben a formában egy darabig nem kerül kiállításra. A horvátországi tárlat még tudtommal továbbvándorol a tengerpartra. Hogy mi ebből már hivatalosan kimaradunk, azt ugyan személy szerint sajnálom, de szervezésileg az már nehezebben lett volna kivitelezhető. Arról nem tárgyaltunk, hogy az ottani kiállítási rész hozzánk vándorolna, ami egyébként kár. Jelen pillanatban a mi múzeumunk ezzel egyedül nem is tudna számolni. Annak viszont örülnénk, ha más múzeumi intézmények érdeklődnének iránta, mert valóban értékes és szemrevaló kiállítás, jól összevethető az itteni leletanyaggal”.

Idő előtti bezárás

A koprivnicai intézményben eredetileg február végétől március 23-áig lett volna látható a tárlat, azonban a koronavírus miatt március 12-én országszerte bezártak a horvát múzeumok is. Csuthy András elmondta, most érthető okok miatt nem tudnak elutazni a gyűjteményért, s a horvát kollégák sem tudják azt elhozni, így kényszerből meghosszabbítják a leletek kölcsönzési idejét.