Új irányzatok a mezőgazdaságban

A Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (RPPK) galántai szervezete idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Létrejöttét a 30/1992-es számú törvény szabályozta. Az évek során sokféle funkciót töltött be. Jelenleg elsődleges feladata a régió gazdáinak érdekvédelme, továbbá a köztük lévő információcsere fenntartása az állami szervek és az európai uniós előírások alapján, a gazdák kéréseinek, kérdéseinek közvetítése a felsőbb szervek felé, szakmai találkozók, tanfolyamok szervezése. Borovszký László idén januárban került az élére. Lapunknak elmondta, hogy a járási szervezetnek közel 140 tagja van, az egykori állami gazdaságokból és szövetkezetekből átalakult nagy gazdaságoktól a legkisebb önálló gazdálkodó mezőgazdasági termelőkig, vállalkozókig. Éves szinten gyűléseket szerveznek, ahová meghívják a tagokat, a járási igazgató napi szinten továbbítja e-mailben az információkat nekik, adatokat gyűjtenek a termésről, a károkról. 

Hiányzó utánpótlás

Mostanában az Európai Unió által kiadott, a 2023-27-es időszakra vonatkozó irányelvek tanulmányozásával foglalkozik a járási kamara. „Izgatottan várjuk, hogy a mezőgazdasági minisztérium kiadja a módszertani útmutatást ahhoz, hogy ezeket az irányelveket átültethessük a gyakorlatba, hiszen a gazdákban számos kérdés merül fel, de útmutatás nélkül nagyon nehéz tanácsot adni. Azt tudjuk, hogy az alaptámogatás viszonylag alacsony lesz az adott időszakban, de minél több irányelvet tud valaki megvalósítani a tevékenysége során, annál nagyobb támogatásra számíthat” – ejtette ki. A Galántai járás gazdái főleg sűrűn vetett gabonaféléket, kukoricát, napraforgót, repcét termelnek. A speciális növénytermesztés hanyatlóban van, nagyon kevés a gyümölcs- vagy zöldségtermelő gazdaság és óriási gondok vannak ezek értékesítésével. Egyetlen nagyobb baromfitermelő működik Királyrévben.  Az állattenyésztés szinte teljesen leépült. „Úgy vélem, a legnagyobb probléma az emberi erő utánpótlásával van. Korábban a mezőgazdasági szakközépiskolákban kinevelték a szakembereket, most azonban alig lehet gépészeket találni, akik értenek a modern gépekhez. Némi erőfeszítést a felsőoktatásban lehet tapasztalni ugyan, de ez egyelőre nem elég hatékony. A technikai feltételek adottak a precíziós mezőgazdasághoz, tehát a területi adottságokhoz igazodó gazdálkodáshoz, de hiányoznak a hozzáértő szakemberek. Ma már drónok, GPS-rendszerek, illetve a földekről különféle adatokat szolgáltató cégek segítik a gazdákat abban, hogy tudják, hol mit lenne érdemes termelni, de ezekhez érteni kell, az idősebbek nehezen adaptálódnak ehhez” – vázolta fel Borovszký László. 

Új módszerek

A mezőgazdaságról mint ágazatról általánosságban elmondta, hogy óriási problémák vannak, leginkább a klímaváltozás miatt.

„Az úgynevezett nagyszombati blokkhoz tartozó Galántai járásban tevékenykedő gazdák kimondottan rossz évet tudnak maguk mögött. Ezen csak ront a jelenlegi politikai helyzet és a világban zajló események. A szezon elején még úgy tűnt, szépen alakulnak majd az árak és jó bevételre számíthatnak a termelők, de nem egészen így lett. A befektetések viszont, a műtrágya, a vetőmag és az energiaárak hatalmas mértékben megemelkedtek. Egyre több probléma adódik abból is, hogyan lehet majd a szárítókat működtetni, hiszen azokat gázzal fűtik. Kérdéses, mennyibe fog kerülni például a kukorica szárítása, ha egyáltalán lesz kukoricatermés. Becslések szerint 50 százalékos kieséssel kell számolnunk, a napraforgó esetében 30-40 százalékossal” 

– mondta el a kamara járási igazgatója. Hangsúlyozta azonban, hogy ezekre a problémákra azonban lehet megoldást találni. Mivel az állattenyésztés több évtizede tartó leépítése miatt nincs organikus trágya, amivel lehetne javítani a föld minőségén, ezért kétféle módszer kezd elterjedni. Az egyik a no till technológia, vagyis, hogy nem végeznek mély szántást. „A föld legértékesebb, mikrobákban gazdag rétege 5-6 cm, ha ezt a szántással leforgatják, akkor a szinte halott réteg kerül föl és a mélyebb rétegekben lassan elhalnak a mikrobák. Előnye a talaj megújulása, biológiai és fizikai tulajdonságainak javulása.  Ennek a módszernek a hátránya, hogy nem irtják a gyomot mechanikusan, ezért csak vegyszeresen lehet, így rengeteg, az egészségre bizonyítottan káros glifozát és más veszélyes anyag kerül a talajba. A másik, sokkal hatékonyabb és hosszú távon eredményesebb megoldás a föld újraélesztése lenne baktériumokkal, gombákkal. Bevallom, magam is inkább ezt tartom járható útnak. Azoktól tudjuk, akik már több éve használják ezt a módszert, hogy nagyon jó eredményeket tudnak felmutatni” – fogalmazott Borovszký László. Kifejtette, sok olyan cég van, amelyik élő mikroorganizmusokat juttatva a földbe igyekszik javítani annak minőségén, de ennek a módszernek az eredményességét nagyban rontja a szárazság, az időjárás. Sok esetben mire a mikroorganizmusok ki tudnák fejteni hatásukat, a legtöbbjük elhal. „A leghatékonyabb ágazat a módszeren belül, amikor spórák formájában viszik ki a mikroorganizmusokat, amelyek csak a megfelelő körülmények meglétekor fejtik ki hatásukat. Nagyon jó személyes tapasztalataim vannak az udvardi ALTER Eco Kft termékeivel. Kovács János magyar- és csehországi kutatómunkáinak eredményeit feldolgozva alapította a cégét, amely pontosan az említett, a spórák formájában alkalmazott biológiai növényvédelemmel foglalkozik. A baktériumalapú mikrobiológiai készítmények, amelyeket nemcsak a talajba lehet juttatni, hanem a növények leveleire is, meghosszabbítják a növények élettartamát, ezzel javítják a termést és egyúttal javul a szántóföld minősége. Nem utolsó sorban a tapasztalatok megfigyelése alapján a hozzáadott értékekhez sorolható a talajban és levélen is kártékony szervezetek elleni növényvédelemi hatás. Természetesen nem elég egyszer ilyen szereket juttatni a földbe, növényzetre, hanem erre a módszerre felépített rendszert kell kialakítani a gazdálkodás során. Az egyes növényekre más-más szer szükséges, de ami a lényeges, hogy a föld minősége jelentősen javul. A biológiai növényvédelmet hosszabb ideje tanulmányozom és a szervezet igazgatójaként igyekszem felhívni rá a gazdák figyelmét, hogy ez a módszer megoldást jelenthet a jelenlegi nehéz helyzetükre” – részletezte. Hozzátette, elsőrendű feladata, hogy segítse a szervezethez tartozó gazdákat abban a munkában, amelyet végeznek, mert ez ad munkát és megélhetést nekik, de azt is fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmüket arra, hogy másképp is lehet.

Egészséges biogazdálkodás

A biogazdálkodással kapcsolatban Borovszký László elmondta, mindenképpen járható út és nagyon jó lenne, ha minél többen mennének ebbe az irányba, de Szlovákiában még gyerekcipőben jár ez a törekvés.

„Egyáltalán nem mindegy, hogy a terményeket vegyszermaradványokkal együtt fogyasztjuk el, vagy anélkül, de legfőképpen vásárlóerőnek kell kialakulnia, hogy a biotermékeket eladhassák a gazdák. Ezek a termények drágábbak, nem alakult még ki a megfelelő piacuk. Egy diószegi gazdaság például teljesen átállt a biológiai termesztésre, de kizárólag külföldön tudja értékesíteni az árut. Úgy vélem, a tudatosságot a minőségi élelmiszerfogyasztásról már a gyerekekbe kellene belenevelni, hogy az egészségesebbet válasszák, mert hosszú távon azt éri meg”

– hangsúlyozta a szakember.