Új élet az oroszvári Duna-ágakban

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

A revitalizáció célja, hogy az elszigetelt, kiszáradt ágakat újra összekössék a folyóval. Az oroszvári ágnál négy helyen kő- és betontorlaszt távolítottak el, amelyek a folyóvíznek és a helyüket változtató élőlényeknek szabtak gátat. A munkálatokat az Európai Komisszió és a környezetvédelmi minisztérium támogatásával a Life+ Duna menti madárvédelmi projekt keretében végezték.

Oroszvár térségét gazdagon hálózták be a Duna ágai, több kis szigetre osztva a területet. A víz ezekben az ágakban is erősen áramlott, ezt bizonyítja az is, hogy az oroszvári szigeteknél a 19. század végén hat hajómalom (úszó vízimalom) is működött. Nagy változás a terület ökoszisztémájában a bősi vízerőmű megépítése után állt be. Az eredeti tervek szerint a Bős–Nagymaros vízerőmű részei lettek volna az oroszvári szigetek és ágak a hrussói víztározóval együtt. A területet kitisztították volna, és elárasztották volna vízzel. Végül a térség értéke és a közelben található ivóvízkészlet miatt elvetették ezt a tervet, és az érintett rész belvízártér lett: ha a Duna vizének magassága átlagos, az ágak és szigetek töltéssel vannak elválasztva a folyótól, ha viszont magas a vízállás, a területet elárasztja a víz.

Az oroszvári szigetek bizonyos részei őserdőknek számítanak: találhatók itt hatalmas nyárfák, fűzfák, buja erdők többfajta növénnyel, amelyekhez hasonlót nem találni máshol a folyó egész szlovákiai szakaszán. Ezért is nyilvánították 2002-ben a dunai szigeteket természetvédelmi területté, de az oroszvári ág ökológiáját csak 11 év után sikerült javítani a természetvédők és a vízgazdálkodási vállalat közös munkájának köszönhetően.

„Az akadályok elhárításával újra összekötöttünk több lápos, mocsaras részt, és ezzel javítottuk az élőlények életfeltételeit. A halaknak van újra lehetőségük visszatérni természetes ívóhelyeikre, a madarak is nagyobb biztonságban érzik magukat a szigeteken. Könnyen meglehet, hogy ebben az évben újra visszatér ide a fekete gólya is, amely az utóbbi években szinte teljesen eltűnt” – közölte Matúš Kúdelka, a Comenius Egyetem Természettudományi Karának munkatársa. „Az elmúlt két évben a természetvédőkkel közösen sikerült véghez vinnünk több, a Dunára és a dunai ártéri erdőkre nézve különösen fontos intézkedést. A munkát folytatjuk, a következő célunk egy ökológiai folyosó létrehozása a Bakai-ágaknál, valamint a Nagyléli-ág revitalizációja. A munkálatokat mindkét helyen 2014 március elején kezdjük meg” – nyilatkozta Ladislav Lazár, a Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója. A természetvédők az Oroszvárnál található holtágak helyreállítását is folytatják, céljuk, hogy összekössék a területet a folyóval, mivel jelenleg csak szivárgással vagy magas vízálláskor jut víz erre a részre. (szcs)