Tudós emberek paradicsoma

Talán nincs is olyan geológus, aki nem ismeri a Gömör-Tornai Karsztot és ne hallott volna Beretke szomszéd településéről, Mellétéről, ahol a Murányka folyó áttörésében alig fél évszázada nagy jelentőségű felfedezést tettek.

Beretke (Bretka)

Legutóbb Beretke felett, az elhagyatott kőfejtőnél hagytuk abba a szemlélődést, innen továbbhaladva egy menedékbarlanghoz, a Peskő-lyukhoz jutunk. Ez a hely évezredek óta lakott, ennek egyik bizonyítéka az ásatások alkalmával megtalált jégkorszaki óriásszarvas állkapocscsontjának egy darabja, az állat az ősember vadászzsákmánya volt. A föld számos cseréptöredéket, kőeszközt is megőrzött itt. A Peskő a Murányka kanyonjának legmagasabb pontja, régen megfigyelő, vigyázó hely volt, ma a turistaösvény egyik állomása, neve valószínűleg a kemencét jelentő pes vagy pest szóból eredhet. A barlang, amely tulajdonképpen egy, a folyóval párhuzamos sziklafolyosó a víz szintje fölött hat-nyolc méteres magasságban, alig tizenhat méter hosszú. 23 millió éve alakulhatott ki, évezredek óta használja az ember, hol lakó-, hol búvó-, hol meg játszó-, pihenőhelyként. Nincs is talán olyan beretkei vagy mellétei gyerek, aki ne járt volna még itt. Itt bújt meg a beretkei nép a tatár, a török, a német elől. A misztikus, helyenként igen szép formákat mutató, néhol apró, cseppkövekre emlékeztető díszeket rejtő barlangot ma már sokan meglátogathatják, hála a jól kiépített turistaösvénynek, amely innen Melléte felé kanyarog, hol a Murányka jobb, hol meg a bal partján, vagy éppen a kanyon mélyén csordogáló víz feletti magas kőpárkányokon. A túraútvonalat akár kisgyermek is képes végigjárni. Hossza alig 3200 méter, mégis sok látnivalót kínál. Egyik állomása a Rosszgyár, egy elhagyott hámor. Mellette van a Rosszgyári barlang, amelyen a második világháború idején a visszavonuló német hadsereg egyik aknavetős osztagának volt tiszti fedezéke. A barlang felett ma is jól felismerhetők az ásott aknavető állások. Hetekig dúlt itt a harc 1944 és 1945 fordulóján. Innen, a Rosszgyártól lehet elindulni a mellétei malom irányába, a folyó kanyonjának egyik olyan szelvénye felé, amely a tudósoknak is érdekes.

A Mellétei óceán meglétére csak alig negyven egynéhány évvel ezelőtt derült fény. Geológusok egy csoportja a pozsonyi Rudolf Mock vezetésével 1973-ban kutatást végzett ezen a területen. Akkor olyan felső triászi nyomokat találtak a 23 millió éves mészkövek között, amelyek legalább tízszer idősebbek, a mérések szerint legalább 273 millió évesek, a középső triászból származtak. Ez felborította a korábbi elméleteket a karszt kialakulásáról, és új tényeket szolgáltatott a kormeghatározáshoz. Sok geológus kezdett foglalkozni a mellétei geológiai szelvényben talált sajátosságokkal, majd a mészkőben megőrződött egysejtű állatkák vázának vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy a jura végén és a triász földtani korszakokban ezen a vidéken akár négyezer méter mély óceán is lehetett, ennek nyoma kövesedett bele a szinte márványkemény, fehér mellétei mészkőbe. A lelőhely alapján el is nevezték Mellétei óceánnak. A szelvény ma is a geológusok zarándokhelye, a kövek ismerői szívesen járnak ide kutatni. Aki továbbsétál Lice felé, az egy egykor legeltetett, ligetes erdő maradékán máig megmaradt több mint háromszáz éves tölgyekre akadhat. Ezek alatt a fák alatt még akár Rákóczi Ferenc kurucai is megpihenhettek. Ma a turisták csodálják a hatalmas őstölgyeket.