Tóth Katalin: Fantasztikus megérteni a gének működését

SUSLA BÉLA

Azt tervezte, orvos lesz. A szenci gimnáziumi évek alatt már az első évfolyamtól az egyetemi felvételire készült. Sajnos, nem sikerült. De most már nem bánja. A nagyfödémesi Tóth Katalin ugyanis olyasvalamit csinál, ami lenyűgözi. Molekuláris genetikus.

„Az egyetemi éveim alatt döntöttem úgy, hogy molekuláris biológusi pályára lépek. Sokféle szak közül lehetett választani, mint például botanikus, zoológus, mikrobiológus, virológus, antropológus, genetikus stb. Az egyetemi tanulmányaim során a botanika volt a legkeményebb tantárgy. Az első két évben általános biológiát tanultunk, mindent tudnunk kellett, ami a biológiához tartozik. Fel kellett ismernünk az alsó- és felsőrendű növényeket, tudni a latin megnevezésüket, besorolni őket, tudni rólunk mindent. Nem volt egyszerű, de szerencsére sikerült levizsgáznom. 270-en kezdtünk elsőben, de csak mintegy nyolcvanan végeztünk, természetesen a 80 ember szétszóródott a szakokon belül. Többnyire lányok voltunk, elvétve egy-egy srác, de a biológia inkább női szak” – idézte fel az egyetemi éveket Kati. S hogy miért is élvezi annyira azt, amit a gyakorlatban most végez? „Örülök, hogy megtaláltam a nekem megfelelő foglalkozást. Molekuláris genetikusnak lenni jó, nagyon szép szakma, bár sok embernek bizonyára nem mond túl sokat. Aki viszont közelebbről megismeri, annak a szívéhez nő. Klinikai genetikai laboratóriumban vagyok genetikusasszisztens. Ebben a laboratóriumban genetikailag diagnosztizáljuk a rákos betegeket, a meddő párokat, a genetikai rendellenességgel fogant magzatokat és gyerekeket. Az én feladatom megállapítani bizonyos gének mutációit, amelyek rákos megbetegedéshez, főleg leukémiához vezetnek” – magyarázta Katalin.

Citogenetikusként kezdett dolgozni, a rákos betegek kromoszómáit figyelte mikroszkóppal. Meg kellett állapítania, hogy a betegnek van-e valamilyen rendellenessége, esetleg nem tért-e vissza ez a rendellenesség a kezelés után. „Fél év elteltével átkerültem a molekuláris biológiai részre, ahol a DNS és a gének szintjén vizsgálom a leukémiás betegeket. Ezen belül a leukémia fajtájától függ, milyen géneket szkríningelek, vagyis vizsgálok tesztelésekkel. Ezzel az orvos által megállapított diagnózist erősítem meg, de van, hogy én állapítom meg a páciens diagnózisát. Módszerektől függően különböző műszerekkel vizsgáljuk a mintát, és adunk eredményt. Érdekes megérteni a gének működését, azt, hogy egy 25 000 génből álló szervezet hogyan működik, s a gének hogyan irányítják a szervezet folyamatait. Hogyan kapcsolódik össze az egyik a másikkal, hogyan hat a gén kikapcsolása a többi génre... Vagy például azt, milyen kromoszóma-rendellenességek vannak, melyik okoz betegségeket vagy genetikai rendellenességeket. Elég csak a viszonylag közismert Down-kórt megemlíteni, amelynél a 23 párból álló kromoszómakészlet annyiban változik, hogy a 21. kromoszómapárhoz még egy darab 21-es kromoszóma csatlakozik, kialakul a 21. trizómia. Valaki azt mondaná, hogy hiszen csak egy kis kromoszómával van több. Csakhogy ez hibás kromoszómaosztódás eredménye, amikor nem egy 21-es kromoszómát kapunk az apánktól és anyánktól is, ami a helyes folyamat lenne, hanem az egyik szülőtől megkapjuk mindkét 21-es kromoszómáját, a másiktól pedig az egyiket. Ez csak egy genetikai rendellenesség a rengeteg közül. S ezeket a folyamatokat részletesen, mélyrehatóan megismerni, ez a csodálatos ebben a szakmában” – fejtette ki Kati, aki már a kisdoktori munkáját írja. S a szakmai minősítő vizsga (attesztáció) a további célja. Mert mindig maximalista volt.