Tőrbe csalták a jóhiszemű alpolgármestert?

Michal Kravčík és Milan KnopA szerző felvételeMichal Kravčík szerint nincs olyan nyomós indok, ami miatt Eugen Čuňo és Pirovits László ne védekezhetne szabadlábon. „A vizsgálat során egymástól függetlenül mindketten ugyanazt vallották, az pedig, hogy vallomásuk különbözik az őket feljelentő tanúétól, egyszerűen nevetséges indok. Jogi végzettség nélkül is világos, hogy a vád tanúja mást állít, mint a vádlottak” – mondta Kravčík, aki külföldi összeköttetéseit kihasználva világra szóló ügyet akar csinálni az esetből, mivel szerinte precedensértékűen mutatja a hatalom önkényességét. Hasonló véleményen van Milan Knop, a vádlottak védőügyvédje is, aki szerint demokratikus országban nem fordulhat elő, ami idén márciusban nálunk előfordult. „Vladimír Palko belügyminiszter bejelentette a tévében, hogy Kassa alpolgármesterét korrupción kapták, és tettéért felelnie kell. A miniszter szinte ítéletet hirdetett, anélkül hogy egyáltalán megkezdődött volna a vizsgálat” – véli az ügyvéd, aki szerint meglehetősen furcsa, hogy a hatóság fenntartások nélkül hisz a KAME cég vezetőjének, Maroš Merjavýnak, aki maga is gyanús ügyletekbe keveredett, és nem tud elszámolni az állami költségvetésből származó komoly összegekkel.

Eugen Čuňo annak idején jogászként segédkezett az építkezési vállalkozó Merjavýnak, és a rohamrendőrség egy tömött borítékkal a kezében kapta rajta. A védelem szerint a borítékban a kétévi tanácsadói munkájáért járó jogos honorárium volt, és Merjavý azelőtt írásban is kötelezte magát, hogy kifizeti Čuňo jussát. A vádirat leggyengébb pontja az, hogy nem tudják megindokolni, miért kellett megvesztegetni az alpolgármestert, mit kellett volna a pénzért cserébe elintéznie. Az összeget ugyanis, amiért a partnerek együtt lobbiztak az Állami Lakásfejlesztési Alapnál, akkorra már rég megkapták. A vádlottak szabadlábra helyezését célzó kérvényt májusban kapta meg az illetékes bíróság, ám augusztusig kellett várni a döntésre, ami Kravčík szerint ilyen kaliberű ügyeknél megengedhetetlen lassúság. A válasz végül elutasító volt, az indoklás szerint pedig azért nem lehet szabadon engedni a vádlottakat, mert még nem tettek beismerő vallomást. „Az államhatalom azt a benyomást kelti, hogy addig tarthat fogva valakit, amíg az be nem vallja, amit hallani akarnak tőle” – véli Milan Knop, aki a napokban újra kérelmezni kívánja védencei szabadon bocsátását, és ha elutasító választ kap, az alkotmánybírósághoz fordul. Szerinte a jóhiszemű Čuňo egyszerűen csapdába sétált, amikor beleegyezett, hogy nem banki átutalással kapja meg jogos honoráriumát, hanem készpénzben, a KAME cég székhelyén.