Több mint egymillió eurót kellene kifizetne a városnak

Balog József polgármester lapunknak elmondta, a Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolának otthont adó Hunyadi utcai ingatlan építése 1990-ben kezdődött el. Az állam a beruházás összköltségét 648 909 euróban határozta meg, ám egy évvel később erre a célra 365 133 euró támogatást adott. A kivitelező cég állítólag ennél 272 190 euróval nagyobb értékű munkát végzett el, és a pénz kifizetéséhez ragaszkodott, a követelés jogosságát viszont már az akkori önkormányzati testület sem ismerte el. Bár a cég időközben megszűnt, az ügy 2000-ben a Kassai Kerületi Bíróságra került. Ők 2004-ben átadták a területileg illetékes járási bíróságnak, amely 2007. szeptember 17-én – az elsőfokú ítéletben – a tartozás összegét a késedelmi kamatokkal együtt 818 562 euróban határozta meg, valamint 20 381 euró perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Az ítélet ellen a város fellebbezett. A polgármester tájékoztatása szerint a milliós követelés 2005-ben gazdát cserélt, azt egy kassai kft. 7303 euróért (!) vásárolta meg. A Kassai Kerületi Bíróság 2008. december 11-én – tárgyalás nélkül – az elsőfokú döntést jóváhagyta azzal, hogy az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs, így az akkor már jogerős bírósági ítélet szerint a településnek 922 791 eurót kellett volna kifizetnie, mely adósság azóta is mindennap 132,78 euróval növekszik. A város ezután rendkívüli beadványt juttatott el Szlovákia főügyészéhez, aki az ügyet később a Legfelsőbb Bírósághoz utalta. A testület a hiányosságok miatt új eljárás lefolytatását rendelte el. Az első tárgyalási nap a Tőketerebesi Járásbíróságon volt, 2011. február 18-án, majd március 8-án megszületett az elsőfokú ítélet, mely szerint a településnek mégis ki kell fizetnie a horribilis tartozást.

Mivel a város vezetése továbbra sem ismeri el a követelés jogosságát, az ítélet kézhez vétele után azonnal megfellebbezte a bíróság döntését, így az ügy a Kassai Kerületi Bíróságra került, mely eddig új tárgyalási napot nem tűzött ki. Balog József hangsúlyozta, az állítólagos tartozás kifizetését mindenképp szeretnék elkerülni, ugyanis ez a település gazdálkodására nézve katasztrofális következményekkel járna. Ha esetleg a másodfokú ítélet Királyhelmec számára kedvezőtlen lenne, az ügyet a jogi képviselők valószínűleg az Alkotmánybíróság elé viszik.