Téli remény a viskókban

Valóságos nyomortanya a gyár tőszomszédságábanA szerző felvétele– A tél a legrosszabb – mondja Jano Michal, a vajda helyettese. Tavaly két gyerek meg is fagyott. Most valamivel jobb a helyzet, mert akinek nem volt pénze, a polgármester annak is megengedte, hogy vegyen tüzelőt hitelbe, az árát majd fokozatosan levonják a szociális segélyből.

– Nehéz nekünk, sóhajt Pochmer Marcella, egy sokgyermekes fiatalasszony. – Tavaly télen, egy éjszaka patkány harapta meg a férjemet. Rokkanttá nyilvánították. A szociális segélyből szinte semmire se futja. Ha elviszem a beteg gyereket az orvoshoz, azt mondja a doktornő, hogy bűzlik, miért nem mosdattam meg. Hát, hol mosdassam meg, mikor vizünk sincs? Nyáron más. akkor ott van a patak. Mondták, hogy építenek majd nekünk jobb lakásokat, de én ebben már nem hiszek.

– Nyugdíjas vagyok, az uram régen meghalt, öten élünk ebben a viskóban – mutat egy rozoga tákolmányra Dúl Margit. Az én fiam is dolgozik a gyárban. Több mint hétezer koronát hoz haza az én négyezernyolcszáz koronás nyugdíjamhoz. Nagy lett most már a drágaság, de nem panaszkodom, mert az idén tüzelőre azért jutott. Csak valami rendesebb ház kellene. Ebbe csak egy ágy, egy szekrényke, meg egy kályha fért bele. Öten bújunk itt össze. ĺgy vagyunk. Mit tegyünk?

Snyír Ferenctől, Nagyida polgármesterétől tudom meg, hogy két évvel ezelőtt a nagyidai cigányok körében százszázalékos volt a munkanélküliség. Amikor munkalátogatásra meghívták a faluba a U. S. Steel vezérigazgatóját, és szembesítették ezzel a ténnyel, megdöbbent, és azt mondta, hogy ezen azonnal változtatni kell. A vasmű és a nagyidai önkormányzat közös tervet dolgozott ki a romák munkába állítására. A programot másfél éve indították el. Először húsz embert vettek fel takarítónak, ma már hatvannyolc romát alkalmaznak.

– Sajnos olyanok is akadnak, akik azért nem foglalkoztathatók, mert isznak, szipuznak. Őket már csak biztonsági okok miatt sem vehetjük fel – magyarázza Snyír Ferenc, azt is hozzá téve, hogy a kiválasztásnál eleinte arra is ügyeltek, hogy minden rászoruló családból legalább egy fő munkához jusson. A polgármester azt is elárulta, hogy ezeknek a romáknak bankszámlát nyitottak, a fizetésüket bankautomatákból vehetik fel. Ez a módszer azért is jó, mert korábban sok nagyidai cigány uzsorakamatra kért pénzt, és a szociális segély kifizetésekor a hitelezők a postánál várták őket, azaz a pénz az ő zsebükbe vándorolt.

– Megteszünk, amit csak tudunk, a vasgyár vezetése ugyanúgy, de csak azoknak a romáknak tudunk segíteni, akik hagyják, és akik maguk is segíteni akarnak magukon és a családjukon – fűzte hozzá a polgármester