Tardoskedd, a legnagyobb magyar község

SUSLA BÉLA

Tardoskedd, amely a legutóbbi népszámlálási adatok alapján ismét az ország legnagyobb magyar községe, eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági üzemmel büszkélkedhet.

Az áldott termőföld

„Nagy szerencsénk, hogy a helyi mezőgazdasági üzem a konkurenciaharcban is eredményesen helytáll – mondja Tóth Marián polgármester. – Az idénymunkák folyamán mintegy 300 embernek ad kereseti lehetőséget, s a szezon befejeztével is csaknem százhúszan itt dolgoznak” – véli a község első embere. A tardoskeddi gazdák nemrég kemény fába vágták a fejszéjüket, mintegy 12,5 hektáron homoktövist kezdtek el termeszteni. A Szlovákiában ez ideig ismeretlen gyümölcsöt az Érsekújvári járás szövetkezetében honosították meg. Kiváló alapanyag üdítők, dzsúszok készítéséhez, ráadásul a gyümölcs rengeteg vitamint tartalmaz. A község aktív lakosaiból mintegy ötszázan dolgoznak helyben, a szövetkezeten kívül fuvarozó vállalatoknál, az építőiparban és múanyag műanyag ablakokat gyártó cégben. „A többieknek ingázniuk kell. Jelentős a tardoskeddi tulajdonú, de Érsekújvárban működő Coop Servis vállalat, ahol községünkből 50–70-en dolgoznak. Mások a vágsellyei Duslóban, Galántán vagy Pozsonyban találtak munkát. Községünkben 8–10 százalékos a munkanélküliség” – mondta a polgármester.

Mi kellene még

A község élelmiszer-ellátását a COOP Jednota biztosítja, de a háttérben már ott „leselkednek” a nagy kereskedelmi láncok. „Egyelőre megfelel a Jednota, szerencsés helyzetben vagyunk Érsekújvár közelsége végett. A szociális szolgáltatások terén kiemelném, hogy ebédet adunk azoknak a nyugdíjasainknak, akik igénylik, valamint négy szociális munkásnak köszönhetően a rászorulók egészségügyi ellátásáról gondoskodunk. Bérlakásokat szeretnénk építeni a fiatal családoknak” – részletezte a polgármester. Mi hiányzik még ahhoz, hogy Tardoskeddet városi rangra emeljék? „Sokat nyomna a latban az idegenforgalom, a turizmus fellendítése. Van ugyan termálfürdőnk, de az csak nyáron üzemel, ráadásul nincs étkezési lehetőség, egyéb szolgáltatások is hiányoznak. Ha a fürdő egész évben nyitva tartana, nőne az idegenforgalom a községben, és a vendéglátó-ipari egységek is nagyobb teret igényelnének, több szállóhelyre lenne szükség. Ha sikerülne fellendíteni a turizmust, közelebb kerülnénk a városi rang eléréséhez” – vélekedik Tóth Marián. S hogy előnyösebb lenne-e, ha városi rangra emelnék Tardoskeddet? „Ennek is megvannak az előnyei, de vannak hátulütői is. Én híve vagyok a városi státusnak. Komolyabb kvótapénzekhez juthatnánk, ám drágább lenne az életünk. Gondoljunk csak a szemétdíj növelésére, a házadó emelésére” – érvel a polgármester.

Gazdag történelmi múlt

Ha a történelmi múlt gazdagsága határozná meg egy-egy helység városi rangra emelését, Tardoskedd már a városi kiváltságot élvezhetné. „Már a késői bronzkorszakban voltak jelei településünknek. Kolník professzor és munkatársai 1958-ben végzett ásatásokat, amelyek során fény derült arra, hogy emberek éltek ezen a területen mind a kései, mind a korai római korban. Ondrochov professzor pedig arra mutatott rá, hogy Tardoskeddtől két–három kilométerre délre húzódott a híres Limes Romanus. De feleleveníthetem a magyarok megjelenését is, ami a történészek szerint a 970–1020-as évekre tehető. Az első írásos emlék az esztergomi káplánság archívumainak dokumentációja alapján 1221-ből származik. A 13. századtól már virágzó vásárhely volt a község, a vásárok mindig kedden zajlottak, innen ered a község neve. 1332-ben Károly Róbert Turdesqued néven említi a települést. A megnevezés mai változatát a történelmi források szerint a 19. század végén kapta. A 18. században a falu fejlődését nagyban befolyásolta a Rákóczi-féle szabadságharc. A harcok mellett kolera, tífusz, himlő és szamárköhögés tizedelte a lakosságot. Mária Terézia uralkodása idején Tardoskedd jelentős kisvárossá fejlődött, ahol gazdag marhavásárokat tartottak. Az 1848–1849-es szabadságharc Tardoskeddet is jelentősen érintette” – sorolta a történelmi eseményeket a polgármester. A múlt század is hagyott nyomokat a község életében. 1947-ben óriási szárazság tizedelte meg a termést, ugyanebben az évben a kitelepítés családokat, rokonokat, ismerősöket szakított el egymástól, sodort tragédiákba. A magyar lakosság egy részét a szudéta területekre deportálták, mások a lakosságcsere révén Magyarországra kerültek. Az 1948-as államosítás sem kerülte el a községet. A község tiszteli a múltat, 2002-ben állíttatta az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékművét három tardoskeddi vértanú, Bugyik József, Tóth József és Drexler Ferenc tiszteletére. Egy évvel korábban adták át a Szent István-szobrot. A hősök emlékműve 1941-ben készült az I. világháborúban elesett vagy eltűnt tardoskeddiek emlékére. Később a II. világháború hőseinek emléktábláit is az emlékművön helyezték el. 2006-ban az emléktáblák a templomba kerültek. A község domináns építményét, a Szent István-templomot 1707-ben és 1725-ben átépítették. Az új temetőben található a Rákóczi-emlékmű. Több szponzornak köszönhetően rendbe tették a község szülötte, Szikora György egykori kiváló csehszlovák válogatott labadarúgó sírhelyét.

Állami és egyházi óvoda, alapiskola

A községben három óvoda működik, kettő magyar nevelési nyelvű. „Az állami magyar óvodába 21 gyerek jár, teljes létszámmal működünk” – mondta Pintér Adrianna igazgatónő. Az egyházi Szent István Óvodába 39 gyerek jár, huszonhárom a nagycsoportba, tizenhat a kiscsoportba. Tardoskedden mind magyar, mind szlovák tanítási nyelvű alapiskola van, mindkettő 1–9. évfolyamos. „A 2012–13-as tanévben iskolánkat, a Szemerényi Károly Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát 177 tanuló látogatja. Az elmúlt években a tanulók száma némileg növekedett, az elmúlt tanévben 169-ről 177-re nőtt a tanulók létszáma” – mondta Borbély Kinga igazgatóhelyettes.

A 2011-es népszámlálási adatok alapján Tardoskedd ismét a legnagyobb szlovákiai magyar község, melynek 5306 lakosa van. 63 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.