Galánta/Vágsellye. A mátyusföldi városokban tánclépésben, görkorcsolyán „léphettek be” és a dallamok szárnyán „repülhettek be” a hétvégén az Európai Unióba.
Tánclépésben, dallamok szárnyán
A Vágsellyei Városi Hivatal előtt a pénteken délutáni programban például a kis majorette-k mutatták meg, hogy összehangolt tánclépésekkel és szélesen mosolyogva hogyan lehet „belépdelni” az unióba. Ugyanezen a helyszínen a rögtönzött göripályán vakmerő suhancok azt mutatták meg, miként lehet nyaktörő iramban „begördülni”. Akadtak, akik a dallamok szárnyán „szálltak” az EU-ba. Azok például, akik a helyi művelődési házban részt vettek Galánta ausztriai testvérvárosa, Stockerau szimfonikus zenekarának péntek esti koncertjén. Az Európai Unió Phare-CBC programjából támogatott rendezvényen az osztrák kisváros több mint nyolcvanéves múltra visszatekintő zenekara a „Stockerau üdvözli Galántát az EU-ban!” jelszóval Mendelssohn-Bartholdy– és Johann Strauss–műveket adott elő nagy sikerrel.
Nézőtéri szomszédom meg is jegyezte, Galántának is lehetne hasonló szimfonikus testülete, hiszen itt is akad legelább annyi zeneértő ember, mint a testvérvárosban. Hiszen van itt zeneiskola képzett tanárokkal és tehetséges tanítványokkal, van fúvószenekar, és sok olyan ember, aki szerepelhetne egy ilyen zenekarban. „Csak az a bökkenő – mondta a szomszéd –, hogy a galántai ember egyelőre egészen más dimenzióban él, mint a stockeraui. Az itteninek annyit kell güriznie a napi betevő előteremtéséért, hogy amellett nem marad ideje a rendszeres zenélésre, még ha lenne is kedve hozzá.”
Volt, aki a szimfonikusok helyett inkább a környékbeli beatzenekarok és rockegyüttesek produkcióit részesítette előnyben. Ők éppen az utca túloldalán, a járási hivatal előtti téren szórakoztatták a nagyérdeműt. A téren sörsátrak, lacipecsenyés sátrak álltak, ahol az együttesek fellépése után is talált „témát” a közönség. Sőt még a hokimániától megfertőzötteknek sem kellett hazarohanniuk a tévé képernyője elé, mert a téren felállított színpadon egy hatalmas kivetítővásznon közvetítették a mérkőzéseket. Ez, vagyis a jégkorong az egyik és talán nem az egyetlen bizonyítéka annak, hogy nem csak nekünk van tanulnivalónk Nyugattól.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.