Tallós község első kastélya és második temploma

Az Új Szó augusztus 12-i számában terjedelmes írás jelent meg a barokk-klasszicista stílusban épült tallósi kastélyról.

tALLÓS

A kastélyt1760-ban gróf Esterházy Ferenc építtette, s Mária Terézia jóváhagyásával 1763-ban az ország első állami árvaháza nyílt meg benne. Jelenleg egy kisebb részében speciális iskola működik, a nagyobbik része lakatlan. A kastélyt a helyi önkormányzat nem bérelheti, a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium egymásra mutogatva gördítenek érthetetlen akadályokat az épület megmentése elé. Közben az épület állaga egyre romlik, s ha rövid időn belül nem születik észszerű döntés, egy jelentős műemlékkel leszünk szegényebbek.

A kastély

A ma látható kastély helyén a 17. században egy reneszánsz stílusban épült kastély állt. Erről a kastélyról hitelt érdemlő adatokat a Galgóczy János nagyprépost által megtartott egyházlátogatásról 1756. június 28-án felvett jegyzőkönyvből tudunk. Ez egyebek mellett a következőket írja: „Földesúr nagyméltóságú galántai és fraknói Esterházy Miklós úr. Ezen a helyen rezidenciája, lakóhelye van, amiben egyházhatósági engedéllyel felállított kápolna van, amiben ugyanazon hatóság engedélyével a plébános sérelme nélkül néhányszor egy-egy szentmisét szoktak végezni. Szent szerelvénnyel tisztességesen el van látva.”

Hogy milyen volt ez a kastély, ez idáig csak sejteni tudtuk. Augusztus elején a község polgármestere, Horváth Zoltán és a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója, Keppert József látogatást tett a magyarországi pápai várkastélyba. A tallósi krónika számára értékes anyaggal tértek haza. Digitális formában meghozták a várkastély 1799. március 23-án készült, az 1796. évi leltárállapot ismételt számbavételét. Az Ebédlő Palota leltára négy képet jegyez: a pápai vár, a szenci kastély, a tallósi kastély és a devecseri vár képét. A 15. sorszám alatt ez olvasható: „Tarlosi kastélynak, s azon tájékának hasonló nagy képe”. A „hasonló” jelentése – a sorszámban megelőző képek alapján – „Tölgy fábul való aranyozott rámában nagy képe”. A képről (festményről) felvételt is hoztak. Hogy ki és mikor festette a képet, arról nincs tudomásunk. (A kép létezéséről jelen sorok írója tudott, csak abban a tudatban volt, hogy az a jelenlegi kastélyt ábrázolja.)

A felvételről Tallós két jelentős épületének számunkra mind ez ideig ismeretlen képe tárul elénk: az egykori kastély és a község második temploma. S természetesen mindkettőnek a környezete is. A kép betájolásához feltétlenül tudnunk kell, hogy az új kastélyt a régi alapjaira építették, továbbá azt, hogy a jelenlegi, időrendben harmadik templom nagyjából a képen látható második templom helyén épült fel. A festő a képet oly módon alkotta meg, mintha légi felvétel lenne. (A tájékozódásban segít bennünket, ha a képet megfordítva szemléljük.)

A régi kastélyt két oldalról út fogja közre. Feltételezhetően a belső udvarra mindkét irányból volt bejárat. Talán bejáratot jelölnek a patkó alakú rész két oldalán kiemelkedő kapuoszlopok is. A kastélyt díszes kerítés veszi körül. Jellemző a szimmetrikus elrendezés, ami az épületrészekre, az ablakokra, a be- és kijáratokra és a kerítésen belüli parkosított területekre egyaránt vonatkozik. A főhomlokzat külső oldalán három kiugró épületrészt látunk, ugyanitt két kijáratot is a bekerített, parkosítottnak tűnő területre. A patkó alakú rész közepén magas bejárati kapu látható. A kapun túl, Eperjes felé a kép fákkal vagy bokrokkal övezett utat ábrázol. A Vezekény felőli oldalon a Feketevíz folyón átívelő hídra figyelhetünk fel. A híd és a kastély között lovakat láthatunk, akárcsak a belső udvaron.

A templom

Tallós első templomának építési idejét a második felsőszeli templom építési ideje körüli években, 1524 körül kereshetjük. Fából készült, s az egykori (akkor még nem létező) iskolaudvar területén állt. Kép nem maradt fel róla. 1673-ban még megvolt. A község második templomát Nagyszeghy Pál plébánossága alatt, 1702-ben építették. Szabó János nagyfödémesi plébános 1809-ben (51 éves korában) gyerekkorára emlékezve (1760-as évek) a következőket írja: „… a galántai, szeredi és tallósi (templomok) pedig csak afféle verébfészkek voltak.” Az 1731. évi, Jelenffy János által felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvben a templomról a következőket találjuk: „A templom a Szentháromság tiszteletére van szentelve. A szentély bolthajtásos, de a többi része fagerendás padlású. Padjai kétfelé osztottak. Fakarzata, kórusa L betű alakkal bír és orgona nélküli. A templom tetőzete zsindelyes. A templom körül (!) van egy kerítetlen temető, a templom mellett pedig egy harangláb két felszentelt haranggal. A templom záporesők alkalmával vízzel telt meg.” A már említett 1756. évi Galgóczy-féle jegyzőkönyv szerint az orgona rossz (de már van!), a fakórus festetlen, a faharangláb dülékeny. A tallósi plébánia Felsőszeli filiájából 1760-ban önállósult.

Az 1784. évi Batthyány-féle jegyzőkönyvből megtudhatjuk, hogy a templom belül téglával kirakott, tetőzete fazsindelyű, a harangláb egészen új, a harangok egyike, a nagyobb, egymázsás, a kisebb 80 fontos (44,80 kg), a templom szentélye bolthajtásos, hajója azonban fagerendás padlású és szobrokkal megtámasztott, fakórusa bedőléssel fenyeget, az orgona 5 változatú, de rossz, padjainak száma 32, ezek kétfelé osztottak s nagyobbrészt töredezettek. A templom és a sekrestye ajtaja jó karban van. A templomnak tornya nincs, se sírboltja. A templom az anya- valamint a fiókegyházbeli hívek befogadására elégtelen.

A festményen látható, hogy a templomba a bejárat közvetlenül az utcáról nyílt. A templom Vezekény felőli oldalán összesen három ablakot látunk, feltételezhetően a másik oldalon is ugyanennyi volt. A templom Eperjes felé eső oldalán van a magasba emelkedő harangláb.

Tallós harmadik, jelenlegi temploma 1798–1801 között épült.

A temető

A kép temetőt nem ábrázol. Tekintettel a templom kastélyhoz való közelségére a „körül” meghatározás a második templom esetében kissé félrevezető, esetleg úgy értelmezendő, hogy a templom a temető szélén állt. A festmény 1796-ban már megvolt, hogy mikori állapotot mutat, nem tudjuk, az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből azonban kiderül, hogy a temető 1731 és 1756 között került a mostani helyére, akkor még a falun kívülre. A temető központi keresztjén még az 1990-es években az 1756-os évszám volt olvasható.

A falu

A házak a kastély melletti utak mentén rendezetten, egyenes vonalban helyezkednek el. Jobbról és balról is mellékutcák képe rajzolódik ki előttünk.