Szúnyoginvázió

Mintegy negyven csallóközi község polgármestere találkozott csütörtökön a szapi kultúrházban a gyűlésen, amelyet a Csallóközi Városok és Falvak Társulása hívott össze. A cél, hogy egységesen próbáljanak megoldást találni a vérszívókkal való harcban. Abban, hogy napokon belül kell cselekedni mindannyian megegyeztek, mint ahogyan abban is, hogy egységesen, a társulás nevében fognak pályázni a Környezetvédelmi Alap kiírására, amelyet május közepén hirdetett meg. Szervezetten és úgymond „névre szólóan” tervezik lefolytatni a szúnyoggyérítést, a begyűjtött szúnyog mennyiség minta alapján, hiszen van olyan község, ahol talán 1-2 permetezés is elegendő lesz, viszont vannak helyek, ahol esetlegesen 8-szoros permetezéssel is számolni kell, hogy hatásos legyen. Azt, hogy hol milyen a helyzet, egy szakember, Viktória Čabanová, a természettudományok doktora, a Szlovák Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Központ Virológiai Intézetének tudományos munkatársa fogja feltérképezni. Az érintett községek területén és környezetében szúnyogcsapdákat fog felállítani, ami nem más, mint egy széndioxidot kibocsátó szerkezet, amely melegvérű élőlény jelenlétét szimulálja és mint ilyen, vonzza a szúnyogokat. Ezen csapdák rendszeres ellenőrzésével feltérképezhető a helyi szúnyog állomány mértéke és megállapítható a hatékony ellenszer bevetésének a mértéke és mennyisége.

A témában megszólítottuk Viktóra Čabanová, tudományos munkatársat is, aki a szúnyogok által terjesztett vírusokat kutatja, így nagyon sokat tud magukról a szúnyogokról is.

„Végigjártam Csiliznyárad és közeli környéke valamennyi szúnyogok szaporodásához alkalmas helyét, vagyis elsősorban az állóvizeket. Egyértelmű, hogy nagy mértékben elszaporodtak, annyira, hogy már napközben is rajokban vannak jelen. A falu belterületén ún. házi szúnyogokat találtunk, ezek állóvizekben, kerti bozótokban élnek. Ám a falu környéken vett szúnyogminták ártéri szúnyogokat mutattak ki. Ezek élettartama 2 hónap, de óriási mennyiségben szaporodnak. Petéiket a száraz talajba rakják le és elég akár egy özönvíz erejű esőzés ahhoz, hogy tömegesen kikeljenek. Ez történt most is, ezért ilyen erős a szúnyoginvázió” – magyarázza a szakember. A szúnyogok likvidálásához azonban nagyon fontos tudni mely típusú szúnyogról van szó, mert más-más módszert kell alkalmazni a szúnyog típusa szerint. A szakemberek három típust különböztetnek meg, az ártéri, a hazai és az ún. anopheles, azaz a maláriát terjesztő szúnyogot, amelyek élettere a mocsara lápos vidék. Ezekből van a legkevesebb, hiszen alig van mocsara, lápos terület már a Csallóközben. Különböző az élettartamuk is, a házi szúnyog néhány évet él, de jóval kevesebb van belőle, mint a csupán két hónapot élő ártéri szúnyogból. Ráadásul az ártéri szúnyog nagyon szívós fajta, petéi akár hat éven át is életképesek maradnak a száraz földben is és elég egy kiadós esőzés ahhoz, hogy milliós nagyságrendekben kikeljenek.

Viktóra Čabanová kutató szakember szerint hosszú távon a legjobb megoldás a BTI (bacilus thuringiensis israelensis) alkalmazása, ami egy, a természetben állandóan jelen lévő ártalmatlan baktérium, ám a szúnyogok lárváira végzetes. Teljes mértékben biológiai termékről van szó, amelyet már számos környékbeli országban évtizedek óta használnak. Pozsonyban, ebben az évben például tabletta formájában ingyen átvehetik a helyi lakosok a Prímás Palotában és a kerti tavakban, bozótokban, állóvizekben letelepedett szúnyoglárvákat ezzel eliminálhatják. Granulátum, illetve permetezés formájában alkalmazható, ám csupán a lárvákra hatásos a kifejlett egyedekre már nincs hatással. Erről most már lekéstek a Csallóközben, de a jövőben ez lehetne a megoldás a szúnyoginvázió elkerülésére a következő években a Duna menti falvakban is. Jelenleg viszont marad a permetezés, amelyet minél előbb el kell kezdeni, mert ahogyan többen is fogalmaztak a jelen lévő polgármesterek közül: „Nehogy október legyen, mire végigmegyünk a bürokrácia szamárlétráján.”