Szociális ösztöndíj

A fiam másodéves hallgató a nagyszombati egyetemen, s 1800 korona szociális tanulmányi kiegészítőt ítéltek meg neki. Összbevételünk a következő: részleges rokkantságért járó nyugdíj – 2772 korona, munkanélküli segély – 1500 korona, családi pótlék – 890 korona, 980 korona diéta és 1500 korona gyerektartási díj. Azt szeretném megtudni, hogy a fiamnak pontosan ez az 1800 koronás összeg jár-e? A családi pótlék és az én diétám ebben az esetben beszámítódik-e az összbevételbe?

A felsőfokú tanintézmények hallgatói számára nyújtható ösztöndíjak kérdését az oktatásügyi minisztérium 326/1990. számú rendelete szabályozza, melynek értelmében az ösztöndíjaknak két formája létezik: a szociális ösztöndíj, illetve az oktatási intézmény saját forrásaiból finanszírozott ösztöndíj. A szociális ösztöndíjat az intézmények az állami költségvetésből kapott eszközökből fizetik ki az arra jogosult igénylőknek az egész tanév ideje alatt, de legfeljebb évi 11 hónapon keresztül. A diákoknak az e célra szolgáló nyomtatványon, az intézmény tanügyi osztályán kell kérvényezniük az ösztöndíjat, és a családjuk anyagi helyzetéről szóló bizonylatokat is szükséges mellékelniük. A szociális ösztöndíjra azok a diákok jogosultak, akiknél a családban az egy főre jövedelem nem haladja meg a 3700 koronát. Az éves összjövedelem kiszámításánál az igénylő diák és a vele egy háztartásban élő szülő(k) jövedelemadó alá eső tiszta bevételét kell figyelembe venni. Ha az igénylőnek saját jövedelemmel rendelkező házastársa van, akkor kettejük jövedelme a mérvadó. Jövedelemnek számítanak ebben az esetben a beteg- és nyugdíjbiztosításból származó bevételek (a nyugdíj minden formája), a munkanélküli segély, és minden szociális és egyéb állami juttatás, kivéve a családi pótlékot. Nem kell viszont figyelembe venni a diák azon jövedelmét, amely nem haladja meg a havi 3700 koronát, és nem számítódik be a diák tanítási szünetben végzett munkából származó jövedelme sem. Abban az esetben, ha a diák fokozottan hátrányos szociális helyzetű – például egyedülálló, elvált, özvegy szülő neveli, illetve a szülei munkanélküliek vagy nyugdíjasok – , akkor az igénylő személy kettőnek számít. A havonta kifizetendő ösztöndíj magassága az egy főre eső jövedelem magasságától függ: 2700 koronáig 2000 korona, 2700– 3200 közti jövedelem esetén 1500 korona, 3200– 3700 korona esetén 1000 korona. Ha csökkent munkaképességű diákról van szó, akkor 500 koronával magasabb ösztöndíj jár, míg akkor, ha az igénylő az állandó lakhelyén lévő intézményben tanul, 200 koronával alacsonyabb.

Az ilyen összegű ösztöndíjakat 2002. március 15-től kezdik kifizetni. Nem jogosult ösztöndíjra az a diák, aki másoddiplomás képzésben részesül, de az ösztöndíj azon időszakban sem fizethető ki, amely időszakra a diák megszakította a tanulmányait.

Ha esetünkben az igénylőnek nincs saját bevétele, akkor csak az édesanya által felsorolt bevételi tételek a mérvadóak. A családi pótlék kivételével minden tétel bevételnek számít, de a pontos számításokhoz az előző egész éves összbevétel egytizenketted részét kell figyelembe venni, nem az aktuális havi bevételt. Ha az aktuális állapotból indulunk ki, akkor a család havi bevétele 6752 korona. Mivel egyedülálló szülőről van szó, a diák személye kettőnek számít, tehát háromfelé kell osztani a jövedelmet, s így az egy főre eső összeg 2250 korona. Az ennek megfelelő ösztöndíj magassága tehát 2000 korona.

Gulyás Éva, a Kalligram Alapítvány Jogelemző Csoportjának – CLA munkatársa