Szívből jövő éneklés

V. KRASZNICA MELITTA

Huszonegy éve tagja az Elánnak, korábban játszott a Ghymes és a Metalinda együttessel, kísérte Peter Nagyot, Richard Müllert és Vadkerti Imrét. Írt dalokat Peter Nagynak, a Noga-Skrúcaný párosnak, a Tweens duónak, Michaelának, írt reklámzenét és nevéhez fűződnek a Csutkamanó titkai című gyermeklemezen hallható dalok is. Hangmérnökként jegyzi a Ghymes 2003 után kiadott valamennyi albumát, de stúdiójában rögzített már hanghordozót Katarina Hasprová, Peter Marcin, a Kor-Zár, vagy éppen Écsi Gyöngyi, valamint Korpás Éva is.

Fizikusnak készült, zenész lett

„Gyerekkorom óta zenélek, zongorázni tanultam, mellette pedig autodidakta módon gitároztam is – mesél a kezdetekről. – Ötödikesként már tagja voltam az Alfa együttesnek, gimnazistaként pedig létrehoztuk a Hungym zenekart. Akkor még nem gondoltam, hogy a zene tölti majd ki az életemet. Jól ment a matek és a fizika is, így abba az irányba indultam. Érettségi előtt támadt ugyan egy merész ötletem, hogy ötvözöm a zenét és a fizikát, ki is nyomoztam, hogy Budapesten létezik hangmérnöki képzés, de a gimnázium akkori igazgatója megvétózta külföldi továbbtanulásomat; tanár apám ugyanis nem dicsőítette kellőképpen a rendszert. Így kerültem Prágába, a Károly Egyetem matematika-fizika szakára, amit soha nem bántam meg, hiszen az ott eltöltött diákévek olyasfajta világszemléletet adtak, ami a mai napig meghatározó számomra. Továbbra sem mondtam le azonban a zenélésről, tanulmányaim befejeztével pályázat útján bekerültem a katonai művészeti együttesbe gitárosnak. Miután leszereltem, a hajógyárban dolgoztam néhány évig, de a zenélés már menthetetlenül megfertőzött.”

Átállt a kezelőpult túloldalára

A kétezres évek elején aztán kipróbálta magát a keverőpult másik oldalán is, stúdiót rendezett be családi házuk emeleti szobájában; azóta hangmérnökként is számon tartja a szakma. Bár nem feltétel, de Fambi szerint előny, ha egy hangmérnök zenész múlttal rendelkezik. „Az énekes általában jó néven veszi, ha figyelmeztetem: picit feljebb intonált a kelleténél, vagy leállítom a felvételt, mert meghallom, hogy elhangolódott az egyik húr a gitáron – mondja. – A keverésnél, ami leegyszerűsítve a hangszerek arányának és térben való elhelyezésének a folyamata, szintén segít a zenészfül. A zenész jobban érzi, melyik szólamnak mekkora jelentősége van a hangszerelésben.” A Fambi Stúdió alig néhány négyzetméternyi: lelke egy aránylag nagy teljesítményű számítógép – kiegészítve persze kezelője lelkével –, további tartozékai pedig egy akusztikusan zárt, reflexió, azaz visszaverődés-mentes helyiség és nyolc-tíz kiváló minőségű mikrofon. „A hangmérnökön múlik, miként vannak bemikrofonozva az egyes hangszerek, és azok hangszíne mennyire élethűen kerül a felvételre – magyarázza Farnbauer Péter. – Ugyanez vonatkozik az énekhangra is. A visszaverődés-mentes helyiségben egyébként teljesen »száraz« hangot lehet felvenni, és azt aztán bármilyen térbe be lehet helyezni. Ma már olyan számítógépes programok vannak, amelyek szimulálni tudják akár a sydneyi operaház terét. Egy-egy félrecsúszott, alulintonált hangot is korrigálni lehet a számítógép segítségével. Ami viszont nem pótolható számítógéppel: a szívből jövő éneklés, az énekes egyedi kifejezésmódja, a hangulat, amit a produkciójával teremt. Ezek nagymértékben meghatározzák, hogy mennyire lesz jó a felvétel.”

Öt énekesből ötvenfős kórust varázsol

Fambi elárulja azt is, miként lehet a felvételre tömeget, nagy kórust varázsolni akár néhány ember közreműködésével. Ha öten tízszer eléneklik ugyanazt a dalt, vagy refrént, az a lemezen úgy szól, mintha ötvenen énekelték volna. „A Ghymes együttes Kézfogás című számát például, amely a Duna televízió himnusza lett, egy 50 tagú kórussal hatszor játszottuk fel, így egy háromszáz tagú kórust kaptunk” – mondja.

Kérdésemre, hogy sokrétű munkája mely részét szereti a legjobban, határozottan jelenti ki: a zeneszerzést. Abban a legerőteljesebb az alkotás öröme, amikor az ember fejéből kipattan valami eredeti, új dallam. Az alkotás öröme jelen van a hangszerelés során is, de ha hangmérnökkén sikerül úgy bekevernie az anyagot, hogy azzal a zenészek elégedettek legyenek, az is jóleső érzés számára. „Így együtt kerek az egész, a zenéléssel, zeneszerzéssel, hangszereléssel és hangmérnöki munkával” – teszi hozzá.