Szent Márton és a koldus

Szímő

A Vág menti községről már a zobori apátság birtokainak 1113-as összeírásakor említést tesznek, bár akkoriban még Gúgként említik.

A község 1245-ben Báncsa István bíboros, esztergomi érsek tulajdonába került, majd 1312-ben Csák Máté seregei teljesen elpusztították, csak a templom és a plébánia marad meg. A falu lakói a törökök és a tatárok elől menekülve a Vág menti lápos területen húzódtak meg. Ott, ahol a mai Szímő (Zimew) található. A templomot 1878-ban, majd 1898-ban újították fel. Az új, neobarokk, fából készült főoltár cibóriuma alatt látható Szent Márton és a koldus szobra. Tours-i Szent Márton híres volt segítőkészségéről és jóindulatáról. Egy téli estén a szent éppen kilépett Amiens kapuján, amikor egy koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította. A járókelők közül sokan kinevették, ő azonban ezután álmában Krisztust látta meg abban a köpenydarabban, melyet a fázó koldusra terített. Életét számos csoda kísérte: betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása. A nép atyjaként szerette, hiszen a legszegényebbek egyikeként élt közöttük, és csak segíteni és békességet teremteni akart mindenütt. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Újszerű kezdeményezésével a felkeresett tanyákat és falvakat kezdetleges egyházközségi hálózatba szervezte. A község védőszentjének nevét viseli a helyi cserkészcsapat és a 2006-ban felújított főteret Szent Márton szobra díszíti.

Szímő címerén vörös pajzson ezüst palástban arany süveggel ábrázolják Szent Mártont, jobb kezében az országalmával, bal kezében maga felé fordított pásztorbottal. Szent Márton kultusza már a honfoglalás előtt is virágozhatott Pannónia földjén, majd tiszteletét Szent István király is felkarolta.

Legközelebb Hegysúr címerét mutatjuk be.