Szent Ferenc regulájáról és a jó szó éltető erejéről is szólt Cirill atya

A szüreti ünnepség és a választások napján tartotta Cirill atya a nyitóelőadást, amely iránt nagy volt az érdeklődés az érsekújvári magyar hívek részéről, akik betöltötték a Marianumot. 2023-ban ünneplik a megerősített regula és a grecciói karácsony jubileumát, a sorozat első részében erre tért ki az előadó, bár az újbóli találkozás öröme arra késztette, hogy személyes hangvételű, baráti eszmecserét is váltson a közösséggel. „Köszönöm, hogy eljöttetek és ezt a közösségi alkalmat választottátok. Remélem, hogy jó választás lesz, meglehetősen izgatottan érkeztem ide. Hogy miért is? Ezt a pár előadást úgy terveztem, hogy a kolostor nagytermében az esti hat órai szentmise előtt tartom meg, de a körülmények ebben megakadályoztak. Nagyon nem szerettem volna, ha ezek a jubileumi esztendők úgy múlnak el, hogy az érsekújváriak ne részesüljenek bennük. 1226-ban hunyt el Szent Ferenc, együtt ünnepelnénk a napokban a tranzitus ünnepét, és erre a jubileumi esztendőre készültünk” – mondta Kovalcsik Zoltán Cirill. Az előadás gerincét a regula, azaz a ferencesek életszabálya képezte. „A ferencesek kolostorban élnek, a bencés szerzetesek monostroban. Mit jelent ez? Pannonhalmát képzeljük el a Szent Márton hegyen, ott áll egymagában Szent Márton monostora, rendháza, ez egy önálló egység, melynek van egy apátja. Szerencsére Ferenc király óta tanítanak is, így nincsenek akkora elzártságban. De egy klasszikus bencés közösség a városon kívül, önállóan és önellátóan éli az életét. A kolostor szó abból ered, hogy a városban van bezárva. Érsekújvárban van egy kultúrház, a másik oldalon egy uszoda, parkoló, így a ferencesek temploma és kolostora be van zárva a bevásárlóközpont meg a lakóházak közé. Ahol most lakom, az a budai ferences kolostor és szintén ilyen helyen áll, egyik oldalon galéria, a másik oldalon egy volt iskola, most irodaház. Ebből fakadóan a ferences közösség mindig a város közösségével együtt élt. A ferences szerzetes mindig beköltözik az emberek közé, hogy jobban elérhető legyen. Itt van a kötődés, hogy van egy szerzetes közösség, amelyről tudjuk, hogy imádkozik értünk, nem csak magunkért imádkozunk. Igazából egy valamitől nagyon félek, vajon eleget teszünk-e annak, hogy meghallgatjuk azokat az embereket, akik hozzánk betérnek” – mondta Cirill atya. Véleménye szerint egyik legfontosabb feladata a ferences szerzetesnek az, hogy meghallgasson másokat. Az imádságnak és az áhítatnak a szelleme az, ami a ferences életszabályból következik. Az előadó kitért arra, hogy az utóbbi két évben elég gyakran szorult kórházi kezelésre és a kórházban örömmel vették, hogy állapota ellenére meghallgat, bátorít más betegeket. „El nem tudja képzelni atya, mit jelentett az, hogy az osztályon három hónapig volt egy papunk” – nyugtázta az egyik főorvos. Emlékezett arra is, hogy kórházi lelkészként, látogatva a betegeket, szent kenetet adva, alig jutott ideje beszélgetni a páciensekkel. „Talán a legizgalmasabb az volt, hogy az elbocsátás előtti napon este nyolckor úgy gondoltam, már mindenkitől elbúcsúztam, és elkezdtem hallgatni egy operát. A harmadik nyitány taktusainál le kellett kapcsolnom a számítógépet, mert még bejöttek hozzám. Este tízig beszélgettem egy műtétre készülő beteggel” – jegyezte meg Cirill atya. Elmondása szerint ezért is van köze mindenkinek a regulához, mert olyan szabályzatról van szó, amely közösséget formál és tart össze. Kitért Érsekújvár török megszállásának 22 évére is, amikor az 1626-tól a városban élő ferences szerzetesek a városban maradhattak, ezt egy 1663-ban keltezett, úgynevezett koldulólevél is bizonyít. Az okirat két nép diplomáciai nyelvén íródott, magyarul és törökül. „Békével koldulhattak a ferencesek, bejárták a környéket, de amikor porciunkula ünnepén, vagy más alkalommal feljöttek a falubeliek, tudták, hogy ide bármikor betérhetnek” – hangzott el az előadásban. Szó volt továbbá az eredeti és a megerősített regula létrejöttéről, amikor Szent Ferenc reguláját megismételték és pápai pecséttel látták el. A pecsét latinul bulla, az uralkodók az ünnepélyes bullát aranyból készítik, a pápa ólomból tett rá pecsétet, a szegénység jeléül. Az előadó szerint ismerni kell ennek a regulának és az egész közösségnek a születését. Szent Ferenc megalapította, tette mindezt alázattal, nemet mondva a hitgyakorlás visszásságaira. Az előadás résztvevői kezükbe vehették a Regula bullata-t, a gyöngyösi ferences könyvtár Regula kódexét, amelyet Szent Ferenc regulája jóváhagyásának 800. évfordulóján a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány megbízásából jelent meg 2009-ben, a Szent István Társulatnál.

A következő előadást október 14-én tartják 16 órakor ugyanezen a helyszínen, majd a téli időszámítás szerint november 25-én és december 16-án, 17 órától lesznek további előadások. Kovalcsik Zoltán Cirill a következőképpen köszönt el az érsekújváriaktól, akiket huszonkét évig szolgált: „Budai gyerek lennék, a budai kolostorban húsz évet éltem, de nem vagyok igazán otthon. Most jó itthon. Az időpontokat úgy választottam, hogy ne zavarjak bele sem a szombat esti, sem a vasárnapi misébe”.